Vajon hogyan zajlott a fertőző kevésvérűség elleni védekezés az 1900-as évek elején? Hogyan oldották meg a lóállomány szűrését egy olyan időszakban, amikor a jelenleginél sokkal több ló élt az országban, és rendkívül nagy gazdasági szerepük volt? 1922-1960. közötti hivatalos rendelkezések segítenek megtalálni a választ.
.
Fontos: a cikkben szereplő szemelvények eredeti szövegükkel, változtatás nélkül jelennek meg, és az adott kor tudományos álláspontját képviselik. A fertőző kevésvérűséggel kapcsolatos aktuális tudnivalók, a betegség megelőzésének lehetőségei, az alkalmazott vizsgálatok és a vonatkozó állategészségügyi intézkedések a NÉBIH weboldalán olvashatók.
1922. A földművelésügyi miniszter hívja fel a figyelmet a betegségre
„Végül a földmivelésügyi miniszter urnak 50280/1922. sz. rendelete értelmében felhívom az állattenyésztő és állattartó gazdák figyelmét arra, hogy … Magyarországban a fertőző kevésvérűség néven ismert betegség van terjedőben.”
Kecskeméti Közlöny, 1922-02-26 / 47. szám, illetve Földmívelési értesítő, 1922-01-29 / 5. szám
„Két veszedelmes állati betegség ugyanis, jelesül a tenyészbénaság és a fertőző kevésvérűség az ilyen zugmének használata útján terjed el s fenyegeti az ország lóállományát.”
Földmívelési értesítő, 1922-05-28 / 22. szám
Természetesen a hadsereg számára is fontos volt a fertőző betegségek kordában tartása:
„Ha a vegyesdandár-parancsnokság alá rendelt bármely alakulat lovai (szamarai, öszvérei) között takonykór, rüh, lépfene, tenyészbénaság, ivarszervi hólyagos kiütés, járványos nyirokérgyulladás, veszettség, influenza cat. et pect., vagy fertőző (vészes) kevésvérűség fellépett, vagy ha a mirigykór bármelyik alakulat lóállománya között nagyobb elterjedést nyert, ez a betegség megállapítása után azonnal dandárparancsban közhírré teendő.”
Honvédségi Közlöny – Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1922-07-15 / 37. szám
„Mivel a tenyészbénaság és a fertőző kevésvérűség az előző évben több helyen megállapíttatott, a vizsgáló állatorvosok figyelme felhivatott, hogy a tavaszi haszonállat-vizsgálat során e betegségekre különös figyelemmel legyenek és az állatbirtokosok figyelmét hívják fel a betegségek pontos bejelentésére és az ellenük való védekezésre.”
Kormányjelentés és statisztikai évkönyv Statisztikai Évkönyv – 1919-1922. A) – A minisztériumok működése – 6. M. kir. földmívelésügyi minisztérium
De vajon mi is volt és hogyan zajlott a tavaszi haszonállat-vizsgálat?
Tavaszi haszonállat-vizsgálat: a lovak elővezettessenek
1925.
„A m. kir. földmívelésügyi minister 26126/1924. III. 3. számú rendelete. Valamennyi m. kir. állatorvosnak.
A lóvizsgálatok, valamint az állatösszeírás ellenőrzése alkalmával különös gondot fordítsanak arra. hogy a mének mindenütt pontosan összeirassanak, akár használtatnak azok tenyésztésre, akár nem. Tekintettel arra, hogy a lovak között a fertőző kevésvérűség a folyó évben több helyen megállapíttatott, ugyanezen alkalommal, valamint évközben is, különös figyelemmel legyenek erre a betegségre és ha valahol azt, vagy annak gyanúját észlelik, azt hozzám azonnal jelentsék.”
Földmívelési értesítő, 1925-01-01 / 1. szám
Az 1926. évi tavaszi haszonállatvizsgálat
„A in. kir. földmivelésügyi miniszternek 43.250/1925. III. 3. sz. a. valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez intézett rendelete:
Értesítem alispán (polgármester) urat, hogy az 1888:VII. t.-c.-ben előirt tavaszi haszonállatvizsgálatot az 1926. évben mindenütt az 1901. évi 104.300. számú itteni rendeletben előirt módon és terjedelemben kell megtartani és pedig oly időben, hogy általa a gazda-közönség a sürgős tavaszi gazdasági munkájában ne legyen akadályozva.
Minthogy a lovak között a fertőző kevésvérűség és annak gyanúja több helyen megállapíttatott, utasítsa a vizsgálatot végző helyhatósági állatorvosokat, miszerint állapítsák meg, hogy mely községben és kinél fordult elő a lovak fertőző kevésvérűsége, abban hány állat betegedett meg és azokkal mi történt; az adatokat a vizsgálat befejezte után azonnal közöljék az illetékes járási (városi) mi kir. állatorvossal.”
Magyar Közigazgatás, 1926-02-14 / 7. szám
Az évről-évre megjelenő felhívás visszatérő eleme, hogy a tavaszi gazdasági munkákat nem akadályozhatja a vizsgálat, de az aktuális állategészségügyi problémákra is mindig kitér a kiírás.
1931. A m. kir. földmívelésügyi miniszternek 77.473/1931. F. M. számú körrendelete.
„Különös gondot fordítsanak a lovaknak takonykór és fertőző kevésvérűség szempontjából való vizsgálatára, valamint arra, hogy az általános vizsgálatra bármely oknál fogva elő nem vezetett egypatás állatok feltétlenül megvizsgáltassanak, mert az általános vizsgálattól elvont lovak között rendszerint vannak olyanok, amelyek egészségügyi szempontból nem feltétlenül aggálytalanok.”
Belügyi Közlöny, 1931-12-13 / 51. szám
1940. évi tavaszi állatvizsgálat
„Valamennyi I. fokú állategészségügyi hatóságnak, községi elöljáróságnak és hatósági állatorvosnak!
Amidőn az 1940. évi tavaszi állatvizsgálat tárgyában megjelent 90.200—1940. P. M. sz. rendeletre (megjelent a B. Közlöny folyó évi 3. számában), végrehajtása végett a magam részéről is felhívom figyelmét, egyben utasítom főszolgabíró (polgármester) urat, intézkedjék aziránt, hogy a fertőző kevésvérűség fertőzésének gyanúja miatt forgalmi korlátozás alá helyezett lovak – eltérően a 100.000– 1932. F. M. sz. rendelet 144. §-ának (5) és (6) bekezdésében foglaltaktól, – ne vezettessenek elő az állatvizsgálat megtartására kijelölt helyen, hanem ezeket az egypatás állatokat a rendes tartási helyükön vizsgálják meg, az illetékes járási m. kir. állatorvosok.
Abban a községben, amelynek egypatás állatállománya a fertőző kevésvérűség szempontjából aggályos, a ló vizsgálatok a területileg illetékes járási (városi) m. kir. állatorvosok közreműködésével foganatosítandók.
Az eljáró m. kir. állatorvosok messzemenő gondossággal igyekezzenek megállapítani, hogy a fertőző kevésvérűség nem lappang-e valahol és e betegségnek vagy gyanújának megállapítása esetén a szükséges óvintézkedések az illetékes I. fokú hatóság részéről azonnal végrehajtandók.
A vizsgálatok az 1932. évi 100.000 F. M. sz. rendelet 144. §-ának előírása szerint végzendők.
Budapest, 1940. évi január hó 23-án.
Alispán helyett: Dr. Blaskovich Lajos, vm. főjegyző.”
Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1940-01-25 / 4. szám
1941. Senki nem maradhat távol a vizsgálattól
„A m. kir. földmivelésügyi miniszter ur 10 289/1941. és a 100000/1932, sz. rendelet 144. §-a alapján elrendelem, hogy Pécs város állatbirtokosai az összes egypatás állataikat (lovakat, szamarakat, öszvéreket és a szopós csikókat) állatorvosi vizsgálat céljából vezessék elő a vásártérre a középső cédulaházhoz* április 20-án, vasárnap reggel 8 órakor. Április 27-én, vasárnap reggel 8 órakor ugyanott pótvizsgálat lesz. Azok, akik pótvizsgára vezetik elő lovaikat, igazolni tartoznak a rendes vizsgálatról történt elmaradásukat. A vizsgálatra elővezetett és fertőző, vagy ragadós betegségben, vagy ennek gyanújában (takonykór, rühkór, fertőző kevésvérűség, mirigykór, stb.) lévő állatokat az egészséges állatoktól elkülönítve kell előállítani. Az az állattulajdonos, aki külön állatorvost tart, vagy állataira állatorvos által rendszeresen és állandóan felügyeltet, egypatás állatait nem köteles elvezettetni, ha a rendes lószemlét 3 nappal megelőzően a m. kir. állatorvost (Várady Antal-utca 20. sz.) írásosan értesíti.
… A szemlére igazolatlanul elő nem vezetett egypatás állatok tulajdonosai ellen a kihágási eljárást megindítják és a tulajdonos költségére az állatokat a városi közigazgatási állatorvossal megvizsgáltatják. Ezúton is figyelmeztetem az állattulajdonosokat, hogy az állatoknál előforduló minden fertőző és ragadós betegséget és egyéb belső megbetegedést, illetve minden elhullást azonnal be kell jelenteni a városi hatóságnál (városháza, III. em. 96.)”
Dunántúl, 1941-04-08 / 80. szám
1934. Körözés az FKV-vizsgálat elmulasztásáért
Akár még körözést is vonhatott maga után, ha a lótartó nem vizsgáltatta meg lovát:
„Körözések
Mauser István ozorai lakos, vándorköszörűs fertőző kevésvérűség gyanús lovának állatorvosi megvizsgálása végett. Tolna vármegye alispánja. 3333/1934.”
Zemplén Vármegye Hivatalos Lapja, 1934-03-12 / 5. szám
1932. Kártérítésen innen és túl
Amikor nem a fertőző kevésvérűség volt végzetes
„Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönségének Budapesten, 1932. évi május hó 10-én tartott rendes bizottsági közgyűlésén.
Petró Pál irsai lakos részére a vármegyei állategészségügyi ebadóalapból (jutalmak és segélyek rovat) 100 azaz egyszáz pengő segélyt engedélyezünk. Véghatározatunkat annak jogerőre emelkedése után kormányhatósági megerősítés végett a földmívelésügyi miniszter úrhoz felterjeszteni rendeljük.
Megokolás
Folyamodónak lova fertőző kevésvérűség gyanúja következtében forgalmi korlátozások alá helyeztetett. A forgalmi korlátozások folyományaképpen folyamodó lovát nem tudta kellőképpen élelmezni és ennek következtében a ló elhullott. Folyamodó lovának elhullása miatt igen érzékeny veszteséget szenvedett.”
Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1932-05-26 / 21. szám
1932. A totalizatőr alap fedezte az FKV-mentesítés költségeit
„79. tétel. 5. cim: Állategészségügy. 4. rovat: Kártalanításokra és általában állati betegségek elleni védekezésre, valamint az Állategészségügyi Évkönyv kiadására.
Ugyanis a lóállományban az ország egyes vidékein fellépett fertőző kevésvérűség néven ismeretes betegség ellen a betegségre gyanús lovak megvételével és kiirtásával végrehajtott védekezés során felmerült költségek fedezésére az 1930/31. évi kezelésben a totalizatőr alapból 76.000 P kölcsön vétetett fel. Az ebből a kölcsönből az 1930/31. évben még vissza nem fizetett és tárcát terhelő adósságként nyilvántartott 21.000 P hátralék utalványoztatott e rovat terhére s ezzel a felvett kölcsön teljes kiegyenlítést nyert.”
Állami zárszámadás – Zárszámadás, Jelentés az 1931-1932. évi zárszámadásról
A bejelentési kötelezettség felé vezető út
1926.
„A főispán kijelenti, hogy a lovak kevésvérűsége ügyében tegnap kapott egy leiratot, amely igen fontosnak ítéli a kérdést. … A legközelebbi állategészségügyi törvényjavaslat olybá fogja minősíteni a betegséget, mint a takonykórt.”
Dunántúl, 1926-02-10 / 32. szám
1953.
„25- §(1) Bejelentési kötelezettség alá a következő fertőző állatbetegségek tartoznak: lovak mirigykórja, lovak fertőző kevésvérűsége, lovak járványos vérfertőzéses agygerincvelő- gyulladása, tenyészbénaság, takonykór, …”
Magyar Közlöny, 1953-05-15 / 17. szám
A fertőző kevésvérűség az államközi kapcsolatokban
A fertőző kevésvérűség ugyan csak a lóféléket betegíti meg, a betegség mégsem kizárólag a lótartók belső ügye.
1925.
„Bajorország újabban megkívánja, hogy az oda szállított állatok járlatlevelein fel kell tüntetni, hogy a lovak származási járásában a legutóbbi fél év alatt nem tünt-e fel az kevésvérűség.”
Dunántúl, 1925-12-09 / 280. szám, illetve a hír szerepelt a Pécsi Napló, 1925-12-10 / 149. számában is.
1960.
„2. A következőkben felsorolt állatok az egyik Szerződő Fél országának területéről a másik Szerződő Fél országának területére kivihetők, ha a szállítmányokra vonatkozóan egészségi bizonyítványban igazolják
a) egypatások tekintetében, hogy takonykór, tenyészbénaság, fertőző kevésvérűség, járványos agy-gerincvelőgyulladás a származási állományban és annak 30 km-es körzetében az utolsó 6 hónap folyamán nem került megállapításra;”
Magyar Közlöny, 1960-06-16 / 52. szám
Az államközi megállapodásokban a fenti rendelkezés rendre visszatér (pl. 1960. Német Demokratikus Köztársaság, 1974. Csehszlovák Szocialista Köztársaság, 1978. Iraki Köztársaság).
Lábjegyzet
*Cédulaház: a vásártéren a helypénz beszedésére, az árusítási engedélyek és a marhalevelek kezelésére, valamint az árusítás során felmerült vitás kérdések rendezésére jogosult hivatalnak helyet adó épület. (Forrás: Nagyszótár)
Cikkek forrása
Az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) a magyar nyelven – illetve magyar területen – kinyomtatott lapok és folyóiratok legnagyobb adatbázisa. Hozzáférhetővé és kereshetővé teszi múltunk legfontosabb nyomtatott forrásait, legyen szó újságokról, tudományos folyóiratokról, lexikonokról vagy éppen könyvekről. A kereshető tartalom folyamatosan bővül. A gyűjtésem időpontjában közel 25 millió oldal állt a múlt iránt érdeklődő olvasók rendelkezésére.
Fotók: Fortepan
Kapcsolódó cikkek:
- Történelmi kalandozás a fertőző kevésvérűség körül: hírek 1925-ből >>
- Történelmi kalandozás a fertőző kevésvérűség nyomában >>
- Lovasok: a tudást terjesszétek, ne a betegséget! >>
- Lovak izolációja: jót tesz egy kis magány >>
- Kólikatörténelem: a huszárló is kólikázott >>
- Pusztai népek: a kólikás lovat síron léptették át >>
- A régi öregek bezzeg – avagy a kólika és a népi gyógymódok >>
- Füst, kávé, villanyosság, homeopátia – mindent bevetettek a kólika ellen >>
- Kólika-krónikák >>
- A huszárló nem kólikázott – avagy megszépítő emlékezet >>
