318 ló vett részt tavaszi parazitológiai felmérésünkben

A dr. Joó Kinga által a Racionál Horsemanshippel való együttműködésben 2021 tavaszán elindított ló parazitológia program alapvetően azt a célt szolgálta, hogy hosszú távon sikerüljön leszámolni a hazánkban még ma is jellemző, tradicionális féreghajtó módszerekkel, ami a rezisztencia kialakulásához vezethet; és ehelyett kontrollált parazitológia program kialakítására legyen lehetőség országszerte. A program első félévének eredményeit, összefüggéseit és a levont következtetéseit ezúton osztja meg Veletek dr. Joó Kinga:

.

Vizsgálatainkat Magyarországon és Erdélyben végeztük el szakdolgozatos állatorvostan hallgatóim, Trúzsi Roxána és Lengyel Dóra részvételével. Eredményeinket a Magyar Állatorvosok Lapja is elfogadta közlésre. Ezekből a lótartók számára fontosabb magyarországi eredményeket foglaljuk most össze.

2021 tavasszal Magyarországon összesen 318 ló vett részt parazitológiai programunkban, amelyek közül mindezidáig egyik ló esetében sem a bélsár peteszámlálás alapján alakították ki a parazitaellenes kezeléseket, hanem a tradicionális, kontroll nélküli kezeléseket alkalmazták.

Peteürítő státusz

A lovakat az alapján, hogy mennyi strongylida-típusú petét ürítenek, három csoportra oszthatjuk:

Grafika: Rhonevet
Grafika: Rhonevet

A következőképp alakultak a számok a magyar lópopulációban:

  • 55% kisszámú peteürítő
  • 10% közepes számú peteürítő
  • 35 % nagyszámú peteürítő

A különböző peteürítő kategóriába tartozó lovak számát és arányát állományszinten a következő ábra szemlélteti. Itt csak azt a 15 állományt (263 lovat) tüntettük fel, amelyekben a lovak száma legalább 7 volt.

PPG=pete/gramm
PPG=pete/gramm

Mit jelent ez?

Állományokon belül nagyon eltérő peteürítést mutatnak lovak, ezért az állomány egységes kezelése nem megfelelő stratégia. Szelektíven kell kezelni a lovakat, ahol figyelembe vesszük az egyes lovak peteürítő státuszát és az egyéb befolyásoló tényezőket (például az állat kora, tartásmódja stb).

A lovak 55 %-a kisszámú petét ürített. Ezeknél a lovaknál kontrollált körülmények között csökkenteni tudunk az eddig használt évi féreghajtások számán.

De lehetne-e még több alacsony peteürítő a hazai állományokban?

Feltehetően igen, ugyanis nemzetközi adatok szerint jellemzően 50-75% között mozog az alacsony peteürítő lovak aránya.

Mi állhat annak hátterében, ha a vártnál több nagyszámú petét ürítő ló van egy állományban?

  • 1. Nagy az állománysűrűség
  • 2. Gyógyszer rezisztencia
  • 3. Sok a fiatal állat

Csikók

A három éves kor alatti csikók mintáiban szignifikánsan több petét találtunk, mint felnőtt lovakban.

PPG=pete/gramm
PPG=pete/gramm

A strongylida-típusú peték mellett 21 mintában orsóféreg-petét is kimutattunk, minden minta 5 év alatti lóból származott, 18 ló pedig 1 éves vagy annál fiatalabb volt.

Fiatal lovak esetében 3 éves korig több fajta és nagyobb számú féreg okozhat problémát, mint a felnőtt lovak esetén. A csikók immunrendszere fejletlen, így náluk a strongylidákkal szembeni védekezés során más protokollt kell alkalmazni, mint felnőtt lovak esetén.

Továbbá fontos a jól ütemezett védekezés az orsóférgekkel szemben is.

Tartásmód – állománysűrűség

Az állománysűrűség megfelelő szabályozása az egyik fontos befolyásoló tényezője a nem gyógyszeres úton történő parazitaellenes védekezésnek: ahol kevesebb lovat tartottak együtt egy adott területen, ott a PPG-értékek szignifikánsan kisebbek voltak.

Rezisztenciával kapcsolatos eredmények

  • Fenbendazol: rezisztencia strongylidákkal szemben, orsóférgekkel szemben hatékony
  • Ivermektin: strongylidákkal szemben 100%-osan hatékony
  • Az orsóférgek világszerte gyakran rezisztensek az ivermektinre, jelen vizsgálatunkban a hatékonyság megítélésére túl kevés adat állt rendelkezésre.

Legfontosabb szempontok összegzése:

A vizsgálat eredmények részletes bemutatása hamarosan olvasható lesz a Magyar Állatorvosok Lapjában.

Köszönetnyilvánítás

Nagyon büszke vagyok szakdolgozatos állatorvostan hallgatóimra, Trúzsi Roxánára és Lengyel Dórára, akik csatlakoztak a Programhoz és nagyban segítették annak megvalósítását. Farkas Róbert egyetemi professzortól rengeteg segítséget és támogatást kaptunk. Továbbá kinti praxisban dolgozó kollégák (Polequi Bt., dr. Kálmán Csenge) is támogattak minket. Nemzetközi kutatásainkban a Gluck Equine Research Center (University of Kentucky) parazitológusa, Prof. Martin Nielsen is részt vett, amire nagyon büszkék vagyunk. A határon túl is sikerült elindítani a Parazitológia Programot, amit a Tempus Közalapítvány, Magyar Állami Eötvös Pályázat tett lehetővé. Erdélyi kutatásunk befogadásáért hálás köszönettel tartozunk a Zetavet Állatklinikának és dr. Jakab Szilárdnak.

Írta: dr. Joó Kinga

Kapcsolódó cikkek:

Parazitológiai Program lovak részére »

Elérkezett a lovak féreghajtásának új korszaka »

Féreghajtás: tények és tévhitek »

Olcsó ukrán féreghajtót tessék »