Lovak a lexikonban

pallas250A hétvégén egy rendezvényre voltam hivatalos, ahol minden egyes asztalon a Pallas Nagy Lexikonának egy-egy kötete állt a dekoráció részeként. Gyönyörű, 1895-ből származó kötetek. Rendezvény ide, rendezvény oda, egyszerűen vétek lett volna nem belelapozni. A kíváncsiság pedig kifizetődött. Nézzük, mit találtam!

.

Milyen betű is van a K és az M között? Hát L, mint ló! A “XI. kötet Közép-Magyal” ennek megfelelően egy tekintélyes hosszúságú szócikket tartalmazott a lovakról.

11ikkotet790

Ráadásul művészi illusztrációkkal tarkítva:

tenyeszlovak1-790

Tenyészlovak balról jobbra:

  • Furioso kanca (mezőhegyesi)
  • Kincsem, telivér kanca 2 éves korában (magán tenyésztés)
  • Gidrán törzsmén (mezőhegyesi)

A magyar állami ménesek törzsménjei:

torzsmenek790

Törzsmének a magyar állami ménesekben balról jobbra:

  • Obolyán (arab)
  • Primás II (angol telivér)
  • Nonius (angol félvér)
  • Maestoso (lipicai fajta)

Egy ábra a ló testtájairól:

testreszek790

És a legfontosabb bélyegzések:

sutesek790sutesek7902

  • A legfelső sorban a magyar állami ménesbélyegek balról jobbra:
    • Mezőhegyes
    • Bábolna
    • Kisbér
    • Fogaras
  • A második sorban a magyar lótörzsek bélyegei:
    • Conversano
    • Favory
    • Maestoso
    • Napolitano
    • Pluto
  • A harmadik sorban radautzi (osztrák) ménesbélyegek
  • Végül porosz ménesbélyegek:
    • Trakheni
    • K.-Poroszországi
    • Graditzi
    • Berbecki

A “X. kötet Kacs – Közellátás” is tartogatott érdekességet: nézzük, mit írtak a kólikáról 1895-ben!

k1-790

“K. jelei a házi állatok közül lovakon felette gyakran észlelhetők és amennyiben a hasi fájdalmak okát az adott esetben legtöbbször igen nehéz meghatározni, azért általában szokásos a K. elnevezést, mint betegség nevét használni, a gyomor és a belek különféle bántalmainak megjelölésére, amelyek a hasban érzett fájdalom igen felötlő jeleivel lépnek fel és folynak le. A lovak K.-jának leggyakoribb okai: meghülés hideg, nedves időjáráskor, vagy tulhideg takarmány evése vagy ilyen ivása folytán; megzabálás tulsok takarmány felvétele következtében, különösen ha ez utóbbi nem is jó minőségű; sok gáz fejlődése a gyomorban és a belekben, könnyen erjedő takarmány etetése után; a bél valamely részletének elzáródása pangó bélsár, bélkő, bélcsavarodás, bélbetüremlés, daganatok, bélférgek, stb. következtében, a bélmozgás megszünése a Selerostomum armatum álcái által okozott éreltömődés következtében és az ebből kifejlődő bélsárpangás, stb. A K. tünetei közül azok, melyek a hasban fellépett fájdalmat jelzik, egészben véve hasonlók szoktak lenni, bármelyike a felsorolt okoknak idézte elő a betegséget. A beteg feszesen jár, állásában nyugtalankodik, első lábaival kaparja a földet, ide-oda tipeg, hasa felé tekintget, farkát csóválja, hátát felpúposítja, majd óvatosan a földre fekszik vagy hirtelen erővel a földre veti magát és hentereg. A fájdalmak rohamokban szoktak jelentkezni, melyek között a beteg bágyadt, nem iszik és nem eszik vagy csak szálal az eléje tett takarmányban. A többi tünetek esetenkint változók. A test felületét izzadtság boríthatja, s egyes testrészek hidegebbek a többieknél; a has feszes és majd csak kevéssé, majd igen erősen kitágult és puffadt; a bélmozgás a meghülés okozta K. esetében élénkebb, különben pedig igen renyhe vagy egészen szünetel; a bélsár ürítése késedelmes v. egészen szünetel. Súlyos esetekben valóságos dühöngési rohamok észlelhetők, a beteg kutya módjára ül a földön, esetleg hány, a lélegzés is szapora, és nehezített s végül, többnyire fulladás miatt, bekövetkezik a halál. A betegség majd csak igen rövid ideig tart, majd egy hétnél hosszabb időre is elhúzódik. Az esetek többségében helyes kezelés mellett gyógyulás következik be. A gyógykezelésnek szorosan a fenforgó eset természetéhez kell alkalmazkodnia, a szakember feladata az adott esethez mérten az eljárást esetről-esetre megjelölni.”

Bár a lexikon 1895-ben jelent meg, a kólika leírásának bizonyos pontjai ma is megállják a helyüket, de tény, hogy vannak olyan pontok is, amelyek felett már eljárt az idő.

A Pallas Nagy Lexikona az első önálló, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon, amit a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. adott ki 1893 és 1897 között 16 kötetben. A 300 fős szerzői gárda mintegy 150.000 szócikkben foglalta össze a korabeli tudomány színvonalán az ismeretek összességét. (Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)

Fotók: Dorottya, Racionál Horsemanship
Különös ismertetőjegyem, hogy ritka béna fotós vagyok,
és semmi remény arra, hogy ez valaha változni fog. 😉

Kapcsolódó írásaim:

Derült égből lógyógy cikkek >>

Fertőző lóbetegségek – a lovas szakmai nap margójára >>