Lóbetegségektől a koronavírusig: mindenre van védőoltás?

Bár világszerte hatalmas várakozás övezi a koronavírus elleni hatékony és biztonságos védőoltás kifejlesztését, az egyén szintjén ott a félelem is. Hogy lehet egy ennyire új, sok törzzsel rendelkező, mutálódó vírus ellen védőoltást kifejleszteni ilyen rövid idő alatt? Lássunk erre lovas példákat!

Kezdetnek idézzük vissza dr. Kutasi Orsolya sorait a lóinfluenzáról: „A lóinfluenza esetén már az sem mindegy, melyik vakcinát használjuk, mert bizonyos gyártók a legaktuálisabb törzseket (amelyek éppen cirkálnak az adott területen) teszik a készítményeikbe, mások viszont csak egy vírust, amit a „polcon” találtak. Tudjuk, hogy az influenza folyamatosan változik, így egy régi típusú vakcina lehetséges, hogy semmit nem használ és a vírustörzsek elterjedése még földrajzi régiónként is változhat, ezért a helyes oltóanyag megválasztása kritikus.”

Látható tehát, hogy a gyógyszergyártók, illetve a kutatók számára nem új az a jelenség, hogy egy folyamatosan változó vírussal szemben kell felvenniük a harcot. Hasonló a helyzet egyébként az emberi influenzával is.

A Hendra vírust először 1994-ben izolálták Ausztráliában, a lovaknál regisztrált esetszám és a betegség által érintett terület 2011 óta növekszik, ebben az évben kezdték meg a védőoltás kifejlesztését is. A cél az volt, hogy az állatok vakcinázásával megóvható legyen az emberek egészsége. Lovak számára 2012 novembere óta elérhető a védőoltás, amit a gyártó gyorsított eljárással hozhatott forgalomba. A készítmény hatásossága mára már nem kérdés.

Az teljes képhez azonban hozzá tartozik, hogy máig léteznek olyan fertőző betegségek, amelyek ellen a kutatók minden törekvése ellenére nem sikerült védőoltást kifejleszteni. Ilyen például a HIV vírus, illetve rokona, ami a lovak fertőző kevésvérűségét okozza.

A védőoltásokról

Mivel a biológiában nincs 100% (helyesebben van, de az kizárólag a halál), ezért a védőoltások sem nyújtanak 100%-os védelmet. Viszont úgy vannak kitalálva, hogy a hasznuk, eredményességük jelentősen nagyobb legyen, mint a beadásuk okozta veszély. Léteznek olyan védőoltások, amelyek az adott egyedet védik (pl. a tetanusz vagy a Nyugat-nílusi láz elleni vakcinák) és olyanok, amelyeket állományszinten kell alkalmazni, hogy az egyedet és az állományt is hatásosan védjék (pl. lóinfluenza és herpesz elleni védőoltás).

Fontos tudnod, hogy az oltott lóba is bejutnak a kórokozók, sőt – a kórokozótól és az oltóanyag típusától függően – az oltott lóban is kialakulhatnak tünetek, de azok mindig nagyon enyhék, mert védekező mechanizmusai nagyon gyorsan és hatékonyan reagálnak a támadásra. Fontos emellett, hogy az oltott egyed nem, vagy nagyon alacsony mértékben ürít vírust, így kevésbé járul hozzá a vírusterjesztéséhez, mint nem oltott társai.

Vakcina okosító💉

Sorra érkeznek a hírek különféle vakcinafejlesztések klinikai 3-as fázisú tesztelési eredményeiről….

Közzétette: Virológia Pécs – 2020. november 9., hétfő