Javában benne vagyunk a koronavírus járvány második hullámában, de hiába érezni úgy, hogy a csapból is ez a téma folyik, hiába a világhálón fellelhető rengeteg értékes anyag, gyakran még a legegyszerűbb kérdések is megválaszolatlanok maradnak. Járjuk körbe ezért a koronavírussal kapcsolatos kérdéseket a könnyebb érthetőség kedvéért kifejezetten lovas példák segítségével!
.
A járvány mára bevette magát a mindennapjainkba, így óhatatlanul szóba kerül a személyes beszélgetések során is, így ezúttal a tipikus, viszonylag gyakran előforduló kérdéseket gyűjtöttem össze és próbálom érthetőbbé tenni lovas példákkal szemléltetve.
Egy kósza vírus, ha elszabadul…
Van, aki nyíltan, van, aki épp csak suttogva meri feltenni a kérdést: ki állhat a járvány mögött? Kinek állhat érdekében, hogy világjárványt szabadítson el? A választ keresve pedig nem kell sokáig kutakodnod, hogy rátalálj a legelképesztőbb összeesküvés-elméletekre. De vajon tényleg szükséges a gonosz háttérhatalom, egy őrült tudós, vagy egy félresikerült kísérlet ahhoz, hogy világjárvány alakuljon ki?
Kezdjük az elején: ezt tudnod kell a vírusokról és a járványokról
A vírusok velünk vannak és velünk is voltak, mióta világ a világ. Igen széles körben elterjedtek: izoláltak már vírusokat baktériumokból, gombákból, protozoonokból, növényekből és az állatvilág minden csoportjából. A vírusok többsége azonban nem okoz betegséget, hasonlóan, ahogy a baktériumok túlnyomó többsége sem.
Az emberiséget fenyegető járványok pedig egészen a 20. század közepéig rendszeresen felbukkantak. Sőt, az állatorvosok számára ma is mindennapos kérdés a járványvédelem, gondolj például a madárinfluenzára, vagy az afrikai sertéspestisre.
Fertőző betegségek tehát vannak, voltak és lesznek. Az a kérdés, hogyan tudunk velük együtt élni.
Vándorló vírusok a Föld körül
Kezdjük egy mára hétköznapi példával: a nyugat-nílusi vírus (WNV) emberekben, madarakban, lovakban idéz elő idegrendszeri megbetegedéseket. Először 1937-ben, Uganda Nyugat-Nílus tartományában izolálták (innen az elnevezés), később kiderült, hogy egész Afrikában, a Közel-Keleten, az egykori Szovjetunió déli területein, Délkelet-Ázsiában, és szórványosan Európában is előfordul és jelentős számban emberek megbetegedését is okozza. 1999-ben megjelent az Egyesült Államokban is – máig tisztázatlan, pontosan hogyan is jutott oda.
Hazánkban a kétezres évek elején okozta lovakban az első megbetegedéseket. Az utóbbi években Európában egyre északabbra regisztrálnak WNV eseteket, már Németországban és Angliában is előfordul. Terjedéséért legfőképpen az ízeltlábúak, elsősorban szúnyogok a felelősek. A vírust hordozó szúnyogfajok pedig a globális felmelegedésnek köszönhetően hódítanak egyre nagyobb tért.
Vagy ott van Ausztráliában a Hendra vírus. Valószínűleg soha nem hallottál még róla. 1994-ben azonosították, gyümölcsdenevérek terjesztik, lovakra is veszélyes, de lóról emberre is tud “ugrani”. Az emberi fertőzések több mint fele, lovak esetében háromnegyede végződik halállal. Azonos veszélyességi kategóriába sorolják, mint az ebolát. Amikor lovak körében felbukkantak az első hendra esetek, egy állatorvos is belehalt a fertőzésbe.
Bár tömeges megbetegedésekről nincs szó, 2011 óta növekszik a lovak körében regisztrált esetszám és a betegség által érintett terület is, feltételezhetően amiatt, hogy a klímaváltozás miatt a vírust hordozó denevérek mozgása, élettere is változik.
2012 óta létezik lovak számára védőoltás a Hendra ellen. A veszélyeztetett területeken sok lovas állatorvos saját jól megfontolt érdekében nem lát el olyan lovakat, amelyek nincsenek vakcinázva.
Szintén jó példa az afrikai lópestis – de csak addig, amíg nálunk nem bukkan fel. Ez egy, a szúnyogok által terjesztett vírusos megbetegedés, ami évszázadok óta jelen Afrikában, mára az egész kontinens endémiásan fertőzöttnek tekinthető. A fertőzött lovak 90-95%-a elpusztul, a szamarak túlélési esélyei sokkal jobbak, a zebrák pedig leggyakrabban tünetmentesen hordozzák a kórokozót. A betegség 1960 körül kiterjedt járványokat okozott Észak-Afrikában, Törökországban, Szaúd-Arábiában, Iránban és Indiában, majd az Afrikán kívüli területekről eltűnt. Időnként Afrikából behurcolták a betegséget Spanyolországba, például 1987 nyarán Namíbiából szállított zebrákkal. A kórt jelentős áldozatok árán 1990-re sikerült felszámolni.
2020-ban azonban az afrikai lópestis elszabadult és átutazta a fél világot. Márciusban Thaiföldön ütötte fel a fejét és május elejére már 500 áldozatot szedett. Augusztus 6-án Malajziában öt lónál jelentkezett a betegség. A thaiföldi kitörést a két ország közös határától legalább ezer, a malajziai eseteket pedig 200 kilométerre regisztrálták.
Mivel az afrikai lópestis megjelenése egybeesett a COVID-19 első hullámával, a kutatók kezdetben attól tartottak, hogy egy újabb, denevérek által hordozott betegséggel állnak szemben, ami emberre is veszélyes lehet. A kórokozó azonosítása után a thaiföldi kormány rendkívül szigorú járványügyi intézkedéseket vezetett be és vakcinázási programba kezdett.
Az afrikai lópestis még soha nem jutott ilyen messzire eredeti helyétől. Az Ázsiába történő behurcolás a legnagyobb valószínűséggel a vadállatok globális kereskedelmének köszönhető. Az eddigi nyomozások alapján feltételezik, hogy Kínába legálisan importált, tünetmentes zebrákkal jutott a kór a kontinensre.
Európa lóállományára nézve a klímaváltozásnak lehet a legnagyobb hatása, mivel a felmelegedésnek köszönhetően egyre északabbra kerülhet azon vérszívók élőhelye, amelyek az afrikai lópestist terjesztik, így az előbb-utóbb akár hazánkban is megjelenhet.
A legelképesztőbb forgatókönyvet a természet és a klímaváltozás írja
Látható, tehát, hogy nem érdemes vad összeesküvés-elméletekben keresni a mostani koronavírus-járvány okát (sem), hiszen a klímaváltozás, valamint a rendkívül intenzív világkereskedelem bőven elegendő ahhoz, hogy a legelképesztőbb katasztrófafilmek forgatókönyvei valósággá váljanak.
Köszönöm a lektorálást dr. Kutasi Orsolyának!
Folytatása következik: Legközelebb a vírusok törzseiről és mutációiról lesz szó.
Források:
- A háziállatok fertőző betegségei (Állatorvosi járványtan II.)
- CSIRO: Developing the world’s first Hendra vaccine
- Dr. Kutasi Orsolya: Lehet lovad oltás nélkül is védett a Nyugat-nílusi láztól?
- Dr. Kutasi Orsolya: Oltás vagy tűzoltás? Az igazság a lovak vakcinázásáról
- Horsetalk
- Merck Vet Manual
- NÉBIH
- OIE
- The Atlantic: Anti-Vaxxers Are Targeting a Vaccine for a Virus Deadlier Than Ebola
- The Horse
