PCR teszt és társai: lovaknál is alkalmazzák

„Én nem hiszek ezekben a tesztekben”, mondta volt egy kedves ismerősöm, amikor szóba került a koronavírus. Nem csoda, hogy sok a kétség ezen a téren, hiszen a legtöbben úgy képzelik el az ilyesmit, mint a terhességi tesztet: pár másodpercen belül vagy van csík, vagy nincs csík. Így aztán jó nagy kavarodást okoz, hogy a koronavírus-tesztelés ennél jóval bonyolultabb. Pedig lovasként is volt már dolgod betegségek kimutatására szolgáló laboratóriumi tesztekkel

.

Bemelegítésként kezdjük egy nagyon egyszerű példával.

Fertőző kevésvérűségre például rendszeresen szűrni kell minden hat hónapnál idősebb lovat, így bizonyára Te is hallottál már róla. Az FKV-t leggyakrabban egy úgynevezett AGID teszttel vizsgálják. Ilyenkor a laborban egy bizonyos gélt használnak és azt figyelik, hogy a speciális alakzatban elhelyezett minták között hogyan alakulnak ki vonalak – ez néhány napot vesz igénybe. A végeredmény így néz ki:

Negatív Coggins teszt, a ló fertőző kevésvérűségben nem szenved – Kép forrása: Visavet
Negatív Coggins teszt, a ló fertőző kevésvérűségben nem szenved – Kép forrása: Visavet
Pozitív Coggins teszt, a ló fertőző kevésvérűségben szenved – Kép forrása: Visavet
Pozitív Coggins teszt, a ló fertőző kevésvérűségben szenved – Kép forrása: Visavet

De számos más betegség is kimutatható különféle laboratóriumi tesztekkel. A PCR, ELISA és egyéb teszteket már jó ideje használják különféle betegségek kimutatására, tehát már bőven a koronavírus-járvány előtt is létező, működő, bevált eljárásokról van szó. Az ilyen tesztek kifejlesztésére hasonlóan szigorú előírások, protokollok, ellenőrzések, előírások érvényesek, mint pl. a védőoltások esetében.

A koronavírus kapcsán is többféle tesztről hallhattál már, ezekről lesz szó ebben a cikkben is:

  • A PCR (polimeráz láncreakció) teszt a mintában jelenlévő virális örökítőanyagot, a vírus genomjának jelenlétét mutatja ki.
  • A szerológiai tesztek (pl: ELISA) nagy hatékonysággal képesek a vérben keletkezett ellenanyagokat kimutatni.
  • Az úgynevezett gyorstesztek egy típusa a vérben a vírusfertőzés hatására keletkező természetes ellenanyagokat, immunglobulinokat mutatja ki, másik típusa a vírus bizonyos fehérjéinek jelenlétét mérik, utóbbiak az antigén tesztek.

Minden tesztnek megvannak a maga sajátosságai, például, hogy mennyi idő alatt hoz eredményt, mennyire érzékeny, milyen hibaszázalékkal működik, illetve milyen keresztreakciók fordulhatnak elő. Egy teszt alapvetően kétféle hibát hozhat: fals negatív (a vizsgált alany fertőzött/ beteg, de a teszt mégsem igazolja a fertőzést) vagy fals pozitív eredményt (sosem találkozott a kórokozóval, a teszt mégis azt mutatja, mintha találkozott volna). Mivel a biológiában nincs 100% (helyesebben van, de az kizárólag a halál), ezért a tesztek sem 100%-os pontosságúak.

A megfelelő teszt kiválasztásához három fontos szempontot kell figyelembe venni – hívja fel a figyelmet dr. Kutasi Orsolya:

  • Nem mindegy, milyen kérdésre keressük a választ, mert annak megfelelően kell megválasztani a tesztet
  • Nem minden betegségben jó ugyanaz a teszt típus
  • Nem mindegy, hogy a betegség melyik fázisában melyik tesztet alkalmazzuk

Vegyünk erre egy gyakorlati példát, amivel az állatorvosok gyakran találkoznak: adott egy idegrendszeri tüneteket mutató ló. A két legfőbb gyanúsított ez esetben a nyugat-nílusi vírus (WNV), illetve a herpesz (EHV) lesz, de csak a megfelelő laboratóriumi vizsgálatok segítenek meghatározni, hogy a kettő közül melyik vírus okozza a ló panaszait.

Lássuk a lehetséges forgatókönyveket:

  • Megpróbáljuk felderíteni, hogy a nyugat-nílusi vírus okozza-e a panaszokat:
    • Ha az állatorvos csináltat egy WNV PCR tesztet és az negatív lesz, az nem jelenti azt, hogy a ló nem nyugat-nílusi lázban szenved. Miért? Mert könnyen lehet, és erre a vírusra jellemző is, hogy a teszt elvégzésének időpontjában a vérben már nincs, vagy nagyon alacsony a vírusmennyiség. Nem is a teszt a hibás, csak épp nem ezt a tesztet kell elvégezni.
    • De egy IgG ELISA teszt sem visz közelebb a diagnózishoz, hiszen ha pozitív, az korábbi fertőzésre utal, ami már nem okozna tüneteket.
    • Itt az IgM ELISA segíthet , mert a vírus már nincs jelen, de a szervezet reagált rá, így az ellenanyag ott van a vérben, ráadásul egy olyan ellenanyag, ami azt mutatja, hogy a fertőzés friss. Az IgM ugyanis a fertőződést követő kb. 4-7. napon jelenik meg a vérben és kb. 2-4 hónapig marad kimutatható szinten.
  • Megpróbáljuk felderíteni, hogy állhat-e herpeszvírus-fertőzés a háttérben:
    • Az állatorvos csináltat egy herpesz ellenanyag tesztet és az pozitív eredményt hoz. Ez azt jelenti, hogy a ló herpesz miatt mutat idegrendszeri tünetet? Nem! Rossz a teszt? Nem! Mivel a lovak nagy százaléka vagy már korábban tünetmentesen fertőződött a vírussal, vagy be van oltva, ellenanyag van benne, de aktív vírus nincs.
    • Ha viszont PCR tesztet végzünk a véren és az orrtamponon, és az kimutatja a vírust, akkor valószínűleg herpesz okozza a tüneteket.
EHV ELISA teszt – Kép forrása: „Assesment of diagnostic methods and standard diagnostic procedures” , Prof. Dr. Ivaylo Chenchev
EHV ELISA teszt – Kép forrása: „Assesment of diagnostic methods and standard diagnostic procedures” , Prof. Dr. Ivaylo Chenchev

Látszik tehát, hogy a megfelelő szakmai alapok nélkül könnyű eltévedni tesztelés útvesztőjében. A koronavírus esetében sem sokkal egyszerűbb a helyzet:

  • Ha az ELISA (ellenanyag) teszt IgG pozitív, azt jelenti, hogy több hete fertőződtél. Ha IgM pozitív, akkor nemrégiben fertőződtél. Ha az IgG és IgM is negatív, akkor vagy sosem találkoztál a vírussal, vagy olyan gyenge aktivitást mutatott rá a szervezeted, hogy nem termeltél kimutatható ellenanyagot.
  • De ha a PCR teszted pozitív (amit nyugodtan mondhatsz pécéernek, nem szükséges ragaszkodni a média által felkapott píszíárhoz), akkor bizony baj van, mert épp fertőző vagy. Ha a PCR teszt negatív, épp nincs benned a vírus, de nem jelenti azt, hogy soha nem is találkoztál vele.
  • A pozitív antigén teszt szintén aktív fertőzésre utal.

Ha megfelelő tudás híján ezeket a körülményeket nem vesszük figyelembe és össze-vissza használjuk a teszteket, akkor az eredmények félrevezetőek lesznek – emeli ki dr. Kutasi Orsolya.

A koronavírus esetében muszáj megemlíteni a tesztgyártás buktatóit is: alapvetően jól működő tesztek kerültek forgalomba engedélyeztetés után, de a világjárvány okozta hatalmas kereslet miatt piacra kerültek gyenge minőségű tesztek is tavasszal. Ezeket nagyrészt már korrigálták, de hibás kit még most is gyakran előfordulhat.

Köszönöm a segítséget dr. Kutasi Orsolyának!

Folytatása következik: Legközelebb a védőoltásokról, vagyis vakcinákról lesz szó.

Források:

Kapcsolódó írásaim:

Nem csak a koronavírusnak van több törzse – a lovak megmutatják >>

Lovakkal a koronavírus nyomában>>

COVID-19 koronavírussal kapcsolatos cikkek >>