„Ne itasd meg munka után, mert leforrázza a tüdejét!” „Félrenyelt abrakoláskor…” „A lovam levegőnyelő…” A legtöbb lovas hallotta már ezeket a kifejezéseket. Ezúttal járjunk utána annak, hogy pontosan mit takarnak és mennyi bennük az igazság.
.
Ahhoz, hogy tisztán lássunk, mindenekelőtt egy kis ismétlésre van szükség, mégpedig anatómiából.
- A gégétől a tüdőig a nyak alsó részében fut a légcső. A légcső a ló légzőrendszerének a része, a ki- és belégzést szolgálja.
- A garattól a gyomorig szintén a nyak alsó részében, a légcső bal oldalán fut a nyelőcső. A nyelőcső az emésztőrendszer része, feladata a takarmány szájüregből gyomorba való továbbítása.
Evés során a ló falatot formál a táplálékból, amelyet egészen hátratol a garatig, majd lenyeli azt. A falat ekkor a nyelőcsőbe kerül. A nyelés során a nyelőcső záróizmai megnyílnak, ezzel lehetővé téve, hogy a táplálék a garatból a nyelőcsőbe kerülhessen. A gégefedő felfelé zárul, a két kannaporc pedig egymás felé zárul a nyelés során, megelőzve ezzel azt, hogy a takarmány vagy a víz a légcsőbe juthasson. A lónak hosszú a lágyszájpadja, amely a gégefedőhöz szorosan hozzáfeszül – és ezáltal az orrgaratüreg és a szájgaratüreg nem közlekedik egymással, így a ló – ellentétben az emberrel – nem képes orrlégzésről szájlégzésre váltani.
Tehát: a légző- és az emésztőrendszer, így a légcső és a nyelőcső között normál esetben, egészséges lónál nincs átjárás.
Mindössze ilyen rövid anatómiai áttekintés után mindjárt búcsút is inthetünk egy régi tévhitnek, ami máig makacsul tartja magát a lovasok körében: a ló ugyanis nem tudja “leforrázni a tüdejét”. Sok lovas ettől tartva akár órákig nem hagyja inni lovát munkavégzés után. Az ivásnak azonban sem a tüdőhöz, sem az esetlegesen kialakuló légúti problémákhoz nincs köze, hiszen az elfogyasztott víz nem juthat be sem a légcsőbe, sem a tüdőbe. Munka után tehát léptesd le lovadat, hagyd leszáradni, amennyire lehet és hagyd inni. Ha ugyanis ekkor nem ihat, de munka közben megizzadt, majd még álltában is izzad egy kicsit, kiizzadhatja azokat az elektrolitokat, amik szomjassá tennék és mire vízhez jutna, elmúlhat a szomja, tehát nem fog inni. Ez pedig hamar problémát okozhat, különösen meleg időben.
Nézzük azokat az eseteket, amikor a légcsőben illetve a nyelőcsőben zajló normál forgalom zavart szenved valahol:
Félrenyelés
Félrenyelésről akkor beszélünk, ha a víz vagy takarmány a légcsőbe, illetve a tüdőbe jut, ahol tüdőgyulladást okozhat. Fontos kérdés, hogy a probléma hol és mi miatt alakul ki. A félrenyelés hátterében állhatnak például:
- izomeredetű problémák
- beidegzési zavarok (például légzacskómikózis vagy egyéb légzacskó bántalmak esetén sérülhetnek a nyelést szabályozó idegek)
- elzáródások (például ciszták, daganatok, granulómák akadályozhatják a normális nyelési folyamatot)
- okozhatják egyes felső légúti funkciózavarok is, vagy akár kialakulhat a balodali gégebénulás műtéti megoldásának komplikációjaként is.
Két nagyon fontos kiváltó okot azonban minden lovasnak ismernie kell:
- Csikóknál a cumisüvegből való táplálás gyakran vezet félrenyeléshez, ami miatt félrenyeléses tüdőgyulladás alakulhat ki. Ezt elkerülendő, ha a csikó mesterséges táplálásra szorul, érdemes inkább tálból, majd vödörből itatni. Nincs miért aggódni, hamar megtanulja.
- Kólikás lovak esetében gyakori, hogy a lótartók szájon át próbálnak különféle dolgokat a lóba juttatni. Létezik néhány, kifejezetten az enyhe kólikás tünetek kezelésére használható készítmény, ami beadható szájon át, de kizárólag állatorvosod útmutatása alapján, illetve az állatorvossal való konzultáció után alkalmazd ezeket. Ettől eltekintve kólikás lónak soha ne próbálj erőszakkal fecskendőből, slagból, vödörből bármit is a szájába juttatni. Amennyiben az állatorvos úgy rendeli, hagyhatod inni, de amennyiben magától nem iszik, szigorúan tilos bármit is a ló szájába juttatni.
Levegőnyelés
Levegőnyelésről beszélünk, amikor a ló egy kényszeres, berögződött, ismétlődő magatartásforma miatt a levegőt a nyelőcsövön át a gyomorba juttatja. Ez egy rossz szokás, amit jellemzően az ingerszegény környezet, nem megfelelő tartási körülmények és a stressz váltanak ki, magyarán könnyebb megelőzni, mint orvosolni.
Nyelőcső-elzáródás
Nyelőcső-elzáródásról, vagy nyelőcső-eltömődésről beszélünk akkor, amikor a takarmány (ritkább esetben egyéb idegen test) megakad a nyelőcsőben. Jellemzően akkor fordul elő, ha a ló fogproblémái miatt nem tudja megfelelően megrágni a takarmányt, de gyakori kiváltó ok az is, ha a ló habzsol és a takarmányt nem rágja meg megfelelően, emiatt nem termelődik elég nyál, nem darabolódik elég apróra a takarmány és a túl nagy, túl száraz falat megakad a nyelőcsőben. A nyelőcső-elzáródás nem félrenyelés, de a nyelőcső-elzáródás következményképp kialakulhat félrenyelés (lásd később).
A ló nyelőcső-elzáródás esetében látványos tüneteket produkál: abbahagyja az evést, nyújtogatja a nyakát, tátog, furcsa hangokat ad ki, köhög, kólikához hasonló tüneteket mutat, előfordulhat, hogy az orrból, szájból nyál, hab, takarmány folyik.
Amint észleled a problémát, vedd el a ló elől a takarmányt és a vizet is, sőt ügyelj arra is hogy az alomból se tudjon enni. Ne próbálj semmit a ló szájába adni. Ha a nyak bal oldalán a nyelőcsövet végigtapintva megérzed az elzáródást, megpróbálhatod óvatosan masszírozással feloldani. Fontos tudnod, hogy a nyelőcső nem tapintható ki teljes hosszában, és elzáródás a nyelőcső mellkasban futó szakaszában is kialakulhat. Tehát: ha a nyelőcső nyaki részén nem tapintható az elzáródás, az nem azt jelenti, hogy fellélegezhetsz.
Állatorvosoddal azonnal vedd fel a kapcsolatot, mert minél előbb érkezik a segítség, annál valószínűbb, hogy a lehető legegyszerűbben sikerül megoldani a helyzetet. De minél több idő telik el a probléma kialakulása és kezelése között, annál nehezebbé válhat azt megoldani, megnő a nyelőcső sérülésének a veszélye, ezzel pedig az esély arra, hogy ismét elzáródás alakul ki. Az idő előrehaladtával nő a félrenyelés miatti tüdőgyulladás kialakulásának a veszélye is, mert a nyelőcsőből visszaáramló nyál, hab, takarmány a légcsőbe, majd a tüdőbe kerülhet.
Azt is fontos tudnod, hogy ha az orron visszafolyik a takarmány, az nem csak a nyelcső-elzáródásnak, nyelési zavaroknak lehet a tünete, hanem egyéb akár életet is veszélyeztető állapotnak is – tehát még egy indok az állatorvos mellett.
Nyelőcső-elzáródás esetén az állatorvos megvizsgálja és általában bebódítja a lovat, illetve görcsoldót is adhat. Előfordul, hogy már ezek hatására is megoldódik az elzáródás, de gyakran orr-nyelőcső szonda segítségével vagy azon át adagolt vízzel tudja csak szabaddá tenni a nyelőcsövet. Ritka esetben az is előfordulhat, hogy olyan idegentest zárja el a nyelőcsövet, amelyet műtéti úton el kell távolítani a nyelőcsőből.
A nyelőcső magától az elzáródástól, illetve például a szondázáskor is sérülhet, ami fájdalmas, emiatt a ló akár napokig nem szívesen eszik, gyógyszeres utókezelésre és speciális takarmányozásra lehet szüksége. A sérült részen tágulatok, szűkületek, hegesedés alakulhat ki, emiatt megnő az esélye annak, hogy az elzáródás megismétlődik. A sérülés mértékét endoszkópos vizsgálattal tudja megállapítani az állatorvos, a vizsgálatot érdemes lehet megismételni, és így ellenőrizni a gyógyulás ütemét.
Köszönöm a cikk lektorálását dr. Joó Kingának!
Forrás:
- Equine Internal Medicine – Disorders of the Gastrointestinal System
- Horse Vet Corner – only approved veterinarians comment
Kapcsolódó írásaim:
Kólikával kapcsolatos cikkek >>
Ajándék lónak is nézd meg a fogát, avagy lófogászat kezdőknek >>
