Történelmi kalandozás a fertőző kevésvérűség körül: hírek 1925-ből

Sosem jó hír, ha a fertőző kevésvérűségről hall a lótartó, nem volt ez másként közel 100 évvel ezelőtt sem. A betegség felbukkanása már akkor is igen nagy port kavart. 1925-ös hírek közül válogattam.

Fontos: a cikkben szereplő szemelvények eredeti szövegükkel, változtatás nélkül jelennek meg, és az adott kor tudományos álláspontját képviselik. A fertőző kevésvérűséggel kapcsolatos aktuális tudnivalók, a betegség megelőzésének lehetőségei, az alkalmazott vizsgálatok és a vonatkozó állategészségügyi intézkedések a NÉBIH weboldalán olvashatók.

Sürgetik a kártérítés bevezetését

“A közigazgatási bizottság mai ülésén radikális védekezési módot sürgetnek a kevésvérűség ellen.

A főfelügyelő jelentésének legfontosabb pontja, hogy Magyarmecskén uj, veszedelmes betegség lépett fel, a kevésvérűség. …

Az állategészségügyi főfelügyelő jelentéséhez Mándy Sámuel szól hozzá. Azt kivánja, hogy a vármegye feliratban kérje a kormányt a kevésvérűség elleni radikális intézkedések megtételére. Mert itt a zárlat nem segít, a fertőzött szúnyogok*, legyek terjesztik, tehát a zár alatt levő vidékekről is terjesztik a betegséget. A védekezésre egy mód van: a beteg állat azonnali elpusztítása. Kormányrendelet állapítsa meg, hogy a kivégzett állat árát mily esetben téritse meg az állam, vagy a vármegye és mily esetben viselje a tulajdonos. Fischer Béla alispán helyeslő szavai után az inditványt, valamint a jelentést elfogadták.”

Pécsi Lapok, 1925-06-10 / 129. szám

Tudományos búvárkodás és a fertőző kevésvérűség

“… Tyószits Sándor bizottsági tag emelkedik szólásra. Szóvá teszi, hogy a kevésvérűség kérdése már 9 hónapja vajúdik és ez idő óta a veszedelem mindig nagyobb arányokat ölt. A már megtett intézkedések nem elégségesek meggátlására. Helyteleníti, hogy a Draskovich uradalom állatorvosa a pécsi egyetem bakterológiai intézetével együttesen folytat bakterológiai kutatásokat, mert emiatt a budapesti állatorvosi főiskola bakterológiai intézete nem kapcsolódott bele a kutatásba, pedig ez nagy veszteséget jelent. Szükségesnek tartja, hogy a földművelésügyi minisztérium bízza meg a budapesti állatorvosi főiskola bakterológia intézetét is a kutatással, mert ha még továbbra is tétlenkedünk nemcsak Baranya, hanem az egész Dunántúl lóállománya menthetetlenül elpusztul. Példának hozza fel, hogy a zalamegyei Pelecske község lóállománya csaknem teljesen elpusztult, a híres Dalmadi ménesből pedig csak 3 darab lovat sikerült megmenteni. …

Fischer Ferenc dr. főispán válaszol Tyószits Sándor felszólalására. Megnyugtatja a felszólalót, hogy a helyi hatóságok és az illetékes minisztérium mindent megtesz a’ veszedelem elhárítására.”

Dunántúl, 1925-09-10 / 203. szám

A Pécsi Napló ugyanerről az ülésről már így számol be:

„… kinos meglepetést keltett hogy Tyoszits Sándor bizottsági tag a Baranya-vármegvében fellépett veszedelmes állatbetegség, a kevésvérűség elleni védekezéssel kapcsolatban meg támadta a pécsi Erzsébet tudomány egyetemet. …

Az érthetetlen támadást Fischer Ferenc dr. főispán azonnal visszautasította, leszögezve, hogy tudományos búvárkodásokra mindenkinek joga van, tehát sem az egyetemet, sem az illető állatorvost nem lehet hibáztatni, amiért tudományos vizsgálódások tárgyává tették a kevésvérűséggel fertőzött lovakat. Sőt, nagyon örvendetes, ha egyetemünk is foglalkozik e kérdéssel. …

Pécsi Napló, 1925-09-10 / 72. szám

A Miskolci Naplóban szintén erről az ülésről megjelent összefoglaló azt is vázolja, milyen beavatkozásokkal próbálkozott a Draskovich uradalom állatorvosa:

“Draskovich gróf vérátömlesztéssel próbált segíteni beteg lovain. Az egyik pusztájáról áthozatta az egészséges lovait és ezeknek vérét átömlesztette a megbetegedettekébe. Elérte, hogy a 8 millióról 2 millióra leszállott vörös vérsejtek száma 4 millióra emelkedett, azonban az egészséges lovak is megbetegedtek.”

Miskolci Napló, 1925-09-16 / 208. szám

1928. A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Klinikájának laboratóriuma (ma Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ és Megyei Kórház)

Új állategészségügyi törvényt sürgetnek

“Igy az a veszély fenyeget, hogy ha erélyesen és idejében nem fognak hozzá a fertőző kevésvérűség terjedésének a megakadályozásához, akkor ez egyre nagyobb területen fogja szedni áldozatait a magyar mezőgazdaság és lótenyésztés nagy kárára.

A földmüvelésügyi minisztérium állategészségügyi osztálya és az illetékes állatorvosok részükről minden lehetőt megtesznek a fertőző kevésvérűség terjedésének megakadályozása, sőt lehető teljes elfojtása érdekében, de munkájuk mindaddig kellő eredménnyel nem járhat, mig a beteg és a betegségre s a fertőzésre gyanús lovak kártalanítás mellett való kötelező kiirtása lehetővé nem válik. Ehhez azonban ma még sem a törvényes felhatalmazás, sem pedig a szükséges anyagi fedezet nincs meg és igy ezzel a nehezen felismerhető és ma még biztosan nem gyógyítható betegséggel szemben inkább csak a megfigyelés és ellenőrzés álláspontjára kénytelenek helyezkedni. …

Ezek a példák nyomatékosan intenek arra, hogy az uj állategészségügyi törvényt — amelyet egyesületünk az állatorvosok egyesületével és minden szaktényezővel együtt már évtizedeken át eredménytelenül sürget — mielőbb meg kell alkotni. Ebben a törvényben azután az állatorvosi tudomány és állategészségügyi rendészet mai állásának megfelelő rendelkezéseket, lehet felvenni a már régóta pusztitó állati járványok erélyesebb elfojtása és az ujabban jelentkezett, vagy egyes esetleg csak ezután fellépő, talán még az eddigieknél is pusztitóbb betegségek idejében és gyorsan való kiküszöbölése érdekében. …

Ha azonban az uj állategészségügyi törvény letárgyalása technikai, vagy politikai okokból most megint nem volna lehetséges, akkor legalább sürgősen be kellene nyújtani és mielőbb elfogadtatni egy néhány szakaszos törvényjavaslatot a fertőző kevésvérűség, a tenyészbénaság, a járványos nyirokérgyulladás és más annakidején még nem ismert, vagy esetleg ezután jelentkező ujabb járványos betegség elleni védekezés tárgyában, amely megadná a felhatalmazást a földművelésügyi miniszternek az illető betegség gyökeres elfojtása érdekében a kívánatos irtásoknak teljes kártalanítás mellett való elvégzésére s ehhez a szükséges anyagi fedezetet is biztosítaná.

Az állam jelenlegi súlyos pénzügyi helyzete mellett bizonyára elsősorban a kiirtott állatokért járó kártalanítás anyagi részének megoldása fog nehézséget okozni. De az ehhez szükséges fedezetet akárhonnan is, de elő kell teremteni, mert ma még aránylag kis anyagi áldozattal el lehetne érni az illető szórványosan és kis számban fellépett járványos betegségek teljes kiirtását az ország területéről, míg az erélyes küzdelem elódázása esetén a betegségek tovább fognak terjedni és a mezőgazdaság nagy károsodása, esetleg kiviteli lehetőségeink megakadása után sokkal nagyobb áldozattal, sőt esetleg megfelelő eredmény kilátása nélkül lesz kénytelen a kormány és a törvényhozás e betegségek elleni hathatós védekezéshez nyúlni.

De a gazdaközönségnek is odaadással kell támogatnia az állategészségügyi hatóságoknak a járványos betegségek ellen folytatott és a jövőben remélhetőleg még nagyobb eréllyel folytatandó tevékenységét és a fertőző betegségek bejelentése, továbbá fellépésük esetén az állatszállítások beszüntetése terén az egész magyar mezőgazdaság és állattenyésztés érdekében az eddiginél is még nagyobb lelkiismeretességgel kell eljárniok.”

Köztelek, 1925-10-11 / 81. szám

Felterjesztés a földművelésügyi miniszterhez

“Cseh József állategészségügyi főfelügyelő jelentése szerint Baranyavármegye állategészségügye szeptember havában kedvező volt. … A kevésvérűség is stagnált, tovább nem terjedt. Csak Szilóspuszta az egyedüli fertőzött hely.

Az állategészségügyi főfelügyelő jelentéséhez Szily Tamás szólalt fel. Törvényhozási intézkedésre van szükség a kevésvérűség elleni védekezésre. … Törvényt kellene hozni, mely a kevésvérűséggel megfertőzött állatok azonnali kiirtását rendeli el.

Cseh József főfelügyelő bejelenti, hogy folynak a kísérletezések a kevésvérűség gyógymódjának felfedezésére. Német- és Franciaországban szintén, nagyobb mértékben, mint nálunk, pusztít a kevésvérűség,-, azonban ott sem vezettek eddig eredményre a kutatások.

Fischer Béla alispán bejelenti, hogy ebben az ügyben terjedelmes felterjesztési intézett a földművelésügyi miniszterhez.”

Pécsi Napló, 1925-10-14 / 101. szám

Az FKV 1925-ben még nem bejelentési kötelezettség alá eső betegség

Állategészségügyi szakelőadás Pécsett

Rózsa Pál dr. állatorvos kimerítő részletességgel és alapos szaktudással a lovak fertőző kevésvérűségét ismertette meg. … Vázolta a betegség klinikai tüneteit, kórbonctani elváltozásait és az általa, a betegség gyógyítására alkalmazott vértransfuzós kísérleteit. … Miutána az alkalmazott különféle gyógyszerkezelés teljesen eredménytelen volt, Kubányi dr. egyetemi tanársegéd által embereken az anaemia perniciosa (vészes kevésvérűség) ellen jó eredménnyel végzett transfuziós kísérleteket javaslatomra e lovakon is kipróbálták. …

Állategészségügyi rendészet szempontjából a betegség még nem tartozik a hivatalból bejelentendők közé, de tanácsos a gazdaság lóállományát fokozott mérvben megfigyelni és váratlanul fellépő, tartós magas 41 C fokos láz és rohamos fogyás esetén, azonnal állatorvoshoz fordulni. Az első eset felfedése nagy jelentőségű úgy a gazda érdekében, mint a terjedés megakadályozása szempontjából.

Pécsi Napló, 1925-11-24 / 136. szám

Lábjegyzet

A jelenlegi kutatások szerint a fertőző kevésvérűséget szúnyogok NEM terjesztik.

Cikkek forrása

Az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) a magyar nyelven – illetve magyar területen – kinyomtatott lapok és folyóiratok legnagyobb adatbázisa. Hozzáférhetővé és kereshetővé teszi múltunk legfontosabb nyomtatott forrásait, legyen szó újságokról, tudományos folyóiratokról, lexikonokról vagy éppen könyvekről. A kereshető tartalom folyamatosan bővül. A gyűjtésem időpontjában közel 25 millió oldal állt a múlt iránt érdeklődő olvasók rendelkezésére.

Fotók: Fortepan

RacionálHorsemanship