Lovad mindennapi betevője: a jó minőségű széna 1.

“Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos a széna a ló étrendjében” – mondta dr. Joe Pagan. Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy hazánkban a széna minősége bizony hagy kívánnivalót maga után.

.

Hasonlóan a jó minőségű legelőhöz, a jó minőségű széna is megadja a létfenntartáshoz és könnyű munkához szükséges energiát, de elégtelen a fehérjeminősége, és nem fedezi a ló vitamin, ásványi anyag és antioxidáns szükségleteit.

A kizárólag szénán tartott ló esetében emiatt fordulhat elő, hogy minőségileg éhezik.

TAnita Lovasboltja

De nem tekinthetjük kiegyensúlyozott takarmányozásnak azt sem, ha egy ló étrendjében csak zab és a széna, illetve legelő szerepel, hiszen bár energiaigénye fedezve van, így kondíciója is rendben, sőt, akár még túlsúlyos is lehet, fehérjéből, vitaminokból és ásványi anyagokból hiányt szenved.

Nézzük, mit ért dr. Pagan jó minőségű széna alatt – érdemes megfigyelni, hogy egynemű, puha szálakról van szó:

A minőség mellett a mennyiség is fontos: a ló tipikus szénafogyasztása a testsúly 1,8-2,2%-a naponta. Egy átlagos, 500 kilogrammos lónál ez 9-11 kilogramm naponta – ismét csak jó minőségű szénából. És bár alapszabály, hogy ad libitum kellene szénát biztosítani, hiába rakjuk elé, nem mindegy, hogy milyen minőségű szénából a valóságban a ló mennyit fogyaszt el.

A szénaetetés kapcsán dr. Teresa Hollands nem csak ajánlja, hanem mindennapos, általános rutinként tekint a szénaháló használatára. Emellett ajánlja a széna áztatással történő portalanítását is. A széna azonban az áztatás időtartamától függően beltartalmából is veszít – ez bizonyos esetekben még hasznos is lehet, például, amikor kevesebb kalóriára van szükségünk.

Angliában elterjedt a szenázs etetése, ami gyakorlatilag zsengébben kaszált, magasabb víztartalommal bebálázott és légmentesen csomagolt fű, így víz, fehérje, és energiatartalma is nagyobb, mint a szénáé, szárazanyag-tartalma viszont alacsonyabb. A klímaváltozás miatt hazánkban is egyre nehezebb lesz a jó minőségű széna előállítása, erre a problémára a szenázs nyújthat megoldást.

A lucernaszéna is értékes, és sok lótartó által teljesen feleslegesen rettegett takarmány, amit érdemes megfelelően használni, hiszen több energiát, fehérjét és kalciumot tartalmaz, mint a réti széna – de később lesz még róla szó bővebben.

Lovak esetében nem nagyon van olyan takarmányozási téma, amiről a kólika említése nélkül lehetne beszélni. Ez alól a széna sem kivétel… De kezdjük az elején!

Kólika kialakulására hajlamosíthat minden változás a ló körül, beleértve a tartási körülményeket és a munkaterhelést is,

de leginkább a takarmányozásra, illetve az abban bekövetkező változásokra kell különösen odafigyelni.

És bizony takarmányváltozás a szálas takarmányban bekövetkező mindennemű változás is, például: más termőterületről érkezett vagy új kaszálású széna, széna helyett lucerna vagy szenázs, istállóból legelőre szoktatás vagy fordítva. Épp ezért:

  • A takarmányváltozásokat ajánlott lassan, 10-12 nap alatt bevezetni, hogy az emésztőrendszer alkalmazkodhasson.
  • Ha magad felelsz lovad takarmányozásáért, az éves takarmánymennyiséget igyekezz egy helyről, vagy néhány nagyobb adagban megvásárolni.
  • A legelési szezon végének közeledtével fontos, hogy a lónak már a legelőn is legyen hozzáférése ahhoz a szálastakarmányhoz, amit az istállóban kap.
  • Ha versenyre (vagy máshová) indulsz lovaddal, szénáját is vidd magaddal, ne a helyszínen vásárolj. Így egyrészt nem vagy rászorulva egy kiszámíthatatlan minőségű takarmányforrásra, másrészt megkíméled lovadat egy hirtelen takarmányváltástól.

A rossz minőségű, nem jól emészthető széna kólikára hajlamosít, mivel a kelleténél több időt tölt a bélben. És sajnos tudomásul kell vennünk, hogy hazánkban sem a széna, sem a legelők minősége nem tekinthető lótakarmányozás szempontjából kiválónak. A jó hír viszont az, hogy a folytatásban kiderül, miről ismerszik meg a jó minőségű széna.

Képek forrása: Pixabay

Kapcsolódó témák:

A cikksorozat korábbi részei: