Egy lovas állatorvos mindennapjai Németországban

A leghűségesebb Racionál Horsemanship Horszmensip olvasók már kaphattak egy kis áttekintést arról, milyen Ausztráliában lovat tartani, dr. Apáti-Nagy Glória pedig betekintést adott abba, milyen lovas állatorvosként dolgozni Anglia egyik legnagyobb lókórházában. Most pedig dr. Varga Bettina Németországba kalauzol el minket.

.

Első külföldi gyakorlatát Bécsben végezte, ahol annyira megtetszett neki az oktatás szemlélete, hogy további külföldi lehetőségek után kezdett kutakodni. Ösztöndíjakkal bejárta a Németország különböző szegleteiben található lóklinikákat, és úgy döntött, hogy kezdő állatorvosként is itt szeretne dolgozni. Németországi tapasztalatairól dr. Varga Bettina mesél.

TAnita Lovasboltja

Az Egyetem után rögtön külföldre vezetett az utad. Miért pont Németország mellett döntöttél?

Dr. Varga Bettina: Nyilván kezdőként hatalmas élmény egyáltalán állatorvosi tevékenységet végezni, és nem az iskolapadban ülni. Óriási szerencse, hogy olyan munkát végezhetek, ami igazán érdekel, amiért öt és fél évig, vagy alaposabban belegondolva 17 évig tanultunk.

Nekünk, lovas állatorvosoknak ez a szakma kicsit a szenvedélyünk is,

azt hiszem, másképp biztos nem lennénk képesek 12 óra munka után megejteni gyorsan a megkésett ebédet, majd még egy témát átolvasni, csak mert érdekes. És egy életreszóló lehetőség, hogy ezt a világ egyik leghíresebb lótenyésztési környezetében tehetem.

Első külföldi gyakorlatomat egyetemi támogatással Bécsben végeztem, ahol annyira megtetszett a szemlélet, amivel a diákokat képzik, hogy akkor eldöntöttem, számomra a tanulás itt nem érhet véget, és még több lehetőség után kezdtem el kutakodni. Campus Mundi és Erasmus ösztöndíjakkal bejártam Németország minden szegletét különböző klinikákon önkéntes és kötelező gyakorlatokat teljesítve. Ekkor vált világossá számomra, hogy kezdőként is itt szeretnék dolgozni, mivel a nagy lóállomány miatt több lehetőségem van fejlődni.

Az ország imponáló volt számomra, a szaknyelvbe is belejöttem, és a közelsége miatt (annak ellenére, hogy pont az északi végre keveredtem) a mindenben támogató családom is tudta segíteni a költözésemet.

Emellett Németország lovaskultúrája közelebb áll az otthoni lóállományhoz, mint egy versenyló tenyésztő országé, aminek a sérülések rehabilitációjánál vagy a megbetegedések jellegénél is van jelentősége egy állatorvos számára. Egy telivér, aki futott és kézen volt vezetve, könnyebben beletörődik ínsérülésnél egy kontrollált rehabilitációs munkaprogramba, mint egy hannoveri, aki mindig kitombolta magát a legelőn, és most hirtelen több hétig a bokszban kellene állnia. Az angol nyelvű szakkönyveink is sokszor telivérpopulációból íródtak, ezért mindenféleképp hasznos a német tapasztalatokba is bepillantást nyerni.

Hol dolgozol jelenleg?

Dr. Varga Bettina: A Hanseklinik für Pferde Niedersachsenben, Sittensenben található, és csak ideérkezésem után tudatosult bennem, hogy milyen szintű lovaskultúrába csöppentem bele. A környéken olyan szintű lovas komplexumok vannak (elég ha pl. Verdent, Luhmühlent vagy a Hamburgi Derbyt említjük) és olyan mozgással, származással rendelkező lovak, hogy lassan én érzem magam megtisztelve, hogy velük foglalkozhatok.

A klinika viszonylag speciális tevékenységekre szakosodott. A pacientúra 80%-át szemészeti betegek adják, akik vitrectomiára (a havivakság műtéti kezelésére a ciclosporin implantatum mellett elterjedt műtéti eljáras), keratectomiára (a szaruhártya-gyulladások műtéti kezelése) érkeznek, vagy daganat van a szemükben – mindez a két, szemészetben jártas sebészünknek sok munkát ad. Emellett sok álló helyzetű endoszkópos lézeres műtétet is végzünk, valamint ultrahangos és endoszkópos diagnosztikával is foglalkozunk. Kólikát csak a költözésünk óta nyílik lehetőségünk műteni.

Tehát minden olyan megbetegedéssel és kezelési eljárással lehetőségem nyílik találkozni, amivel egy kezdő kevésbé fut össze. És ez fordítva is igaz: olyan esetekkel, amikből egy kezdő naprakésznek érezné magát (pl. kólika), nem sok alkalmam volt találkozni.

Kép forrása: Google Maps
Kép forrása: Google Maps

Most egy úgynevezett internship programban veszel részt. Pontosan mit jelent ez?

Dr. Varga Bettina: Az internship program a nemzetközi elnevezése a kezdő állatorvosok gyakornoki képzésének a karrier első éveiben. Az internship programok előnye, hogy egy csapattal dolgozik az ember, nem zúdul a nyakába minden felelősség, és több a tanulási lehetőség. A legtöbb ilyen meghirdetett pozíció egyetemi és rotációs jellegű, azonban én egy magánklinikára nyertem felvételt ortopédiai súlyponttal, ahol már korábban teljesítettem gyakorlatot az Erasmus program keretében, így a beilleszkedés is könnyebben ment.

Néha jogosan éreztem azt, hogy ha a hátralévő egy évemet csak könyvek bújásával tölteném, az sem lenne elég. Az első hetekben-hónapokban szerintem minden mondatom valahogy úgy hangzott, hogy “tudom, oltári nagy hülyeséget fogok kérdezni/válaszolni, de…”

Egyszóval az internship programoknak is megvannak az előnyei és hátrányai is; valakit sokkal jobban motivál, ha bedobják a mélyvízbe, és a rázúdult felelősség alatt tanul. Minden kezdőnek magának kell mérlegelnie, mi passzol hozzá a legjobban.

Milyen feladataid vannak?

Dr. Varga Bettina: Munkám során főleg az egyik főnökömmel dolgoztam együtt, aki Németország első amerikai sportlógyógyász diplomate állatorvosa, adásvételi és sántaságvizsgálatokat végeztünk, amelynek során megtanulok minőségi röntgenképeket készíteni, diagnosztikai érzéstelenítést végezni, klinikai vizsgálat alapján differenciáldiagnózisokban gondolkozni. Mivel az egyetem alatt főleg patatályogokkal, artroszkópos műtéteklel, neurectomiával (idegmetszés) találkoztam, kezdetben bizony az is gondot okozott, hogy a sánta lábat felismerjem, nemhogy leírjam a sántaságot, amit látok, vagy megkülönböztessen az “igazi” sántaságot a különféle biomechanikai funkciózavaroktól.

Na ez az, amit nem tud a könyvből megtanulni az ember…

Emellett feladataim közé tartozik még a bentlévő lovak napi rutin gyógykezelésének ellátása, és a maradék időmben csatlakoztam a szemészeti konzultációkhoz, szívultrahangozáshoz, műtéti asszisztáláshoz. Lehetőségem van párszor fogat húzni, azonban például szaporodásbiológiával nem foglalkozunk.

A hörgősségműtét első lépése, az endoszkóp vezérelte lézerezés
A hörgősségműtét első lépése, az endoszkóp vezérelte lézerezés

Vannak nehéz pillanatok is?

Dr. Varga Bettina:

Aki lovas állatorvosnak készül, már az egyetemen a gyakorlatok során hozzászokik, hogy ez nem egy leányálom lesz.

Szerintem a szakma legmegterhelőbb része az általános megbecsülés hiánya; az alulfizetettség, a kimerültség és a sok túlóra egyetemesen minden munkahelyre vonatkozóan. Be kell vallanom, néha erősen vissza kellett fognom magam a közösségi oldalak hozzászólásait olvasva lovászoktól, amikor a fizetésről panaszkodtak. Persze ilyenkor hamar visszakanyarodok és rájövök, hogy jelenleg az álmaimat élem meg és a munka igazából nem is munkának tűnik.

A tevékenységem viszonylag speciális, de

lovas állatorvosnak lenni mindig izgalmas és érdekes, mert nagyon sokféle emberrel, lóval és élettörténettel találkozunk.

Folytatása következik

Dr. Varga Bettina legközelebb arról mesél, hogy állatorvosként milyen kihívásokkal szembesül Németországban, illetve hogy milyen lehetőségeik vannak a lovak gyógyítására.

Fotó: Dr. Varga Bettina, Hanseklinik für Pferde

Kapcsolódó írásaim:

Egy magyar állatorvos Anglia legnagyobb lókórházában 1. >>

Egy magyar állatorvos Anglia legnagyobb lókórházában 2. >>

Egy magyar állatorvos Anglia legnagyobb lókórházában 3. >>

Egy magyar lovas kalandjai Ausztráliában >>