“Csak a szépre emlékezem”, szól az ismert dalszöveg. És valóban hajlamosak vagyunk idealizálva tekinteni a múltra. Ugye Te is hallottad már a legkülönfélébb lovas témák kapcsán, hogy “bezzeg a huszárok”, “bezzeg a régi öregek”, vagy épp “bezzeg őseink” olyan kijelentésekkel társítva, hogy akkor minden szép volt és jó. De legfőképpen minden ló egészséges volt, messze elkerülte őket a kólika és minden más nyavalya. Hiszen ami rossz, az csak a modern kor átka lehet. De valóban így van ez? Ezúttal ennek jártam utána.
.
Különösen a kólika témája foglalkoztatott, hiszen ez a bántalom szinte minden lovat érint. Szerettem volna megtudni, vajon mekkora probléma volt a kólika akkor, amikor a ló még a mindennapok nélkülözhetetlen erőgépe volt. Ehhez az Arcanum Digitális Tudománytár anyagait hívtam segítségül.
Az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) a magyar nyelven – illetve magyar területen – kinyomtatott lapok és folyóiratok legnagyobb adatbázisa. Hozzáférhetővé és kereshetővé teszi múltunk legfontosabb nyomtatott forrásait, legyen szó újságokról, tudományos folyóiratokról, lexikonokról vagy éppen könyvekről és a kereshető tartalom folyamatosan bővül. A gyűjtésem időpontjában közel 18 millió oldal állt a múlt iránt érdeklődő olvasók rendelkezésére, ez a szám jelen cikk megjelenésekor már 20 millió felett van.
Egy rendkívül egyszerű alapfeltevésem volt: ha a kólika nem okozott problémát „régen”, akkor feltehetőleg nem foglalkoztatta az embereket és nem volt téma, így a levéltár anyagai között nem, vagy csak alig találkozom majd ezzel kapcsolatos anyagokkal. Ha viszont fontos probléma volt, akkor minden bizonnyal írtak is róla.
Az alaptézisem mindjárt a kezdetek kezdetén használhatónak bizonyult, hiszen a keresőbe a kólika kifejezést beírva több ezer találatot kaptam. A keresést kicsit színesítette, hogy a vizsgált időszakban a humán gyógyászat is gyakran használta a kólika kifejezést az emésztőszervi bántalmakra (ez napjainkban a csecsemők kapcsán időnként újra felbukkan).
De rengeteg értékes találatot kaptam lógyógyászati vonatkozásban is, igazi kincsekből csemegézhettem és válogathattam. Így az is rendkívül hamar beigazolódott (ismét), hogy a kólika bizony nem újkeletű probléma, hanem már akkor is komoly fejtörést okozott, amikor még a ló volt a mindennapi élet mozgatórugója.
Az 1843-től 1937-ig terjedő időszakban találtam a legérdekesebb anyagokat: lótartóknak szóló ismeretterjesztő cikkeket, a maguk korában forradalminak tűnő kutatásokat, statisztikákat, gyógyszerreklámokat. Így ebben a cikkben és folytatásaiban ezekből az anyagokból válogattam. A szövegrészleteket változatlanul és forrásmegjelöléssel együtt közlöm.
A kólika sajnos természetes
„Innen ered a ’természet’ szónak még azon értelme is, melyben a ’természetes’ annyit tesz, mint ’szabályos’. S ha például azt mondjuk: a lónak kólikákra való hajlandósága egészen természetes; akkor azt akarjuk mondani: a ló testalkotásának, rendeltetésének és használtatásának egészen megfelelő, hogy ez állat igen könnyen kólikába esik.” – Gazdasági Lapok, 1857 (9. évfolyam, 1-53. szám) 1857-03-05 / 10. szám
Hadd tegyem hozzá, hogy az állatorvosok és anatómusok véleménye ebben a kérdésben 1857 óta mit sem változott.
A kólika a modern kor nyavalyája?
1843.
“A’ kólika egyik legveszedelmesebb nyavalyája a’ lónak, mivel igen sebesen halad elő, és ha a’ segítséget halasztjuk, igen gyakran halált okoz.” – Közhasznu Honi Vezér – gazdasági, házi és tiszti kalendáriom, 1843 Második osztály VII. Baromorvosság, a’ mennyire az a’ mezei gazdát érdekli, azaz némi adatok az állatgyógytudomány köréből
1856.
“A hasznos házi állatoknál az uralkodó betegségek voltak, és pedig : a lovaknál kólika, bél- és tüdő-lobok…” – Gazdasági Lapok, 1856 (8. évfolyam, 1-52. szám) 1856-09-25 / 39. szám
1884.
“A tanár ur, mindjárt előadása kezdetén megjegyezte, hogy a kólika a leggyakoribb s egyszersmind a legveszedelmesebb kór a lovaknál. A bécsi állatgyógyintézet évi kimutatásainak összeállításából kiviláglik, hogy minden belső betegségben szenvedő lónál 51 perczent esik a kólikára, s tiz eset közül, egy mindig halállal végződik. Hasonló viszonyokat mutatnak föl a bonczolási értesítések is, a melyek szerint 100 perczentbői 40 kólikában mult ki.” – Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884-09-18 / 38. szám
1899.
“A leggyakoribb betegség, mely a lóállományok tulajdonosait fenyegeti, a kolika…” Gazdasági Lapok, 1899 (51. évfolyam, 1-53. szám) 1899-08-06 / 32. szám
“A kólika a lovak e veszedelmes betegsége felől nagyon érdekes adatokat tartalmaz a porosz hadsereg állategészségügyi értesítése. 76771 szolgálatban levő ló közül 3509, tehát 12,8% kapta meg a kólikát és ezek közül 496 elpusztult (1897-ben 492 darab)” – Gazdasági Lapok, 1899 (51. évfolyam, 1-53. szám) 1899-11-26 / 48. szám
1911.
“A kólika vagy szélkór az állatoknál a leggyakrabban előforduló betegség és annál veszélyesebb, mert a lónál legtöbbnyire munkaközben s leggyakrabban távol a háztól és minden állatorvosi segélytől lép fel.” – Köztelek – 1911. (52-101. szám) 1911-09-16 / 73. szám
1930-1931.
“A belső betegségek közül:
- Az emésztőszervek betegségeire jutott 1260, elhullott 12 … 3.3%
- A lélekzőszervek betegségeire jutott 776, elhullott 12 … 1.5%
- A bőr betegségeire jutott 949, elhullott – … –
Egyéb belső betegségekre jutott 172, elhullott 20 … 11.6%
A belső megbetegedések legnagyobb csoportját az emésztőszervek betegségei alkotják. Ezek az összes belső megbetegedések 39,92%-át teszik. Az emésztőszervek betegségeinek 45%-a kólika volt és az elhullások 73%-a ennek rovására irandó.” – Magyar Katonai Szemle, 1931 (1. évfolyam, 3. negyedév) Lóismeret és Állategészségügy A m. kir. honvédség állategészségügyi statisztikája az 1930. évről. Írták: Turba István dr. törzsállatorvos és Nikoleth Ede dr. főállatorvos
1933.
“Akár a külföldi hadseregek, akár honvédségünk állategészségügyi statisztikáját szemléljük, azt látjuk, hogy a belső betegségek csoportjában az emésztőszervi elváltozások lényeges hányadot tesznek ki. … A francia hadseregben az 1928. évben 7091 ló betegedett meg kólikában, melyből 629 végződött elhullással, ami 8.87%-nak felel meg.
Ugyanezen évben a német hadseregnél 3120 kólikás betegből 3.91% hullott el, vagyis 122 ló (a következő években e számok emelkednek). Honvédségünk 1931. évi statisztikája szerint 1083 a kólikás betegek száma, (azaz a belső betegségeknek 53.01 %-a) a veszteség pedig 43 ló, vagyis 3.9%.
Ha figyelembe vesszük, hogy az összes, tehát járványos, sebészi és belső megbetegedésekből történt elhullásoknak 35.8%-a kólikára esik, nem lehet kétségünk aziránt, hogy ezen betegséggel behatóan kell foglalkozni főképen abból a szempontból, hogy a gyakori előfordulások számát alkalmas óvóintézkedésekkel csökkenthessük és a kincstárt az elhullások okozta károsodástól megóvhassuk.” – Magyar Katonai Szemle, 1933 (3. évfolyam, 2. negyedév) Lóismeret és Állategészségügy Szolgálati lovaink emésztőszervi megbetegedései. Írta: Tóth József dr. honv. alállatorvos
1937.
“Hogy képet nyújtsak a lóveszteségekről, itt közlöm egy német állategészségügyi szaklapnak néhány évvel ezelőtt közölt adatait, melyek a német hadsereg lóveszteségeit tüntetik fel 1914-től a világháború végéig. Az akkori német hadrakelt (tábori) sereg átlag lóállománya: 1.230.000 ló volt. Több, mint hétmillió lovat gyógykezeltek az egyes tábori állategészségügyi intézetekben, melyekből:
- általános kimerülés 558.543 ló
- nyereg- és hám-nyomás 445.686
- bélcsavarodás (kólika) 417.680″
Magyar Katonai Szemle, 1937 (7. évfolyam, 1. negyedév) Közgazdasági és Közigazgatási Közlemények A hadsereg kenyérellátása. Írta: Koncz György alhadbiztos
1939.
“A lovak közt már 1915 vége felé gyakori volt a kólikás megbetegedés, sőt elég sűrűn el is hullottak tőle szegény párák.” – A m. kir. 4. honvéd tábori ágyúsezred története 1914-1918 I. köt. (Budapest, 1939) / II. A Világháború első két esztendeje: Az orosz harctéren
Okok, kutatások, kezelés és még sokminden más
A folytatásban arról lesz szó, hogyan írták le a vizsgált időszakból származó források a kólika okát, bemutatom a legkülönfélébb kezelési módokat, néhány korabeli kutatást, de teszünk egy rövid kalandtúrát a honi népi lógyógyászat, illetve a nomád népek lógyógyászatának területén is.
Akkor is tarts velem tehát, ha eddig esetleg azt gondoltad, hogy a kólika és/vagy a történelem unalmas, ugyanis a folytatásban is rengeteg érdekesség vár majd.
Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár (ADT)
Fotók: Fortepan
Kapcsolódó írásaim:
Az összes kólika témájú cikk a Racionál Horsemanshipen >>
Csodálatos utazás a ló emésztőrendszerében 1. >>
