Ajándék lónak is nézd meg a fogát, avagy lófogászat kezdőknek

Szerencsére mára a lótartók többsége hallott már arról, hogy lova fogát rendszeresen ellenőriztetnie és korrigáltatnia kell állatorvosával. De még mindig sokan vannak azok, akik csak húzzák-halasztják a dolgot – pedig lovaik egészségére megy a játék…

.

Épp ezért most átvesszük azokat az alapokat, amiket lótartóként tényleg tudnod kell lovad fogápolásáról. Ahogy azt már megszokhattad: semmi felesleges infó, semmi zavaró kép. Csak az, amire tényleg szükséged van.

TAnita Lovasboltja

“A lovak nem a koruk, hanem a rossz fogaik miatt halnak meg” – szól dr. Fred megállapítása, és gyakran hallhatod ezt idehaza dr. Sahin-Tóth Tibortól is. És igazuk van. A ló egészségének egyik kulcsa, hogy megfelelően meg tudja rágni a takarmányt,

a fogak felszínének korrekciója épp ezért alapvető, élethosszig tartó teendő a lovak egészségvédelmében.

Ezt kell tudnod lovad fogairól

A lovaknak sok foguk van. Egész pontosan 36-44 közötti, a különbséget a szem- és a farkasfogak megléte adhatja. Bár nem rágcsálók, a lovak foga mégis folyamatosan nő, körülbelül 2-4 millimétert évente, de egyúttal kopik is. Mivel a felső fogsor szélesebb, mint az alsó, a fogak általában nem egyenletesen kopnak, gyakran alakulnak ki éles szélek, az első és az utolsó őrlőfogakon pedig kampók.

A tejfogaktól

A csikóknak jó ideig mindössze 24 foga van. A középső metszőfog pár napos korban előbújik, a teljes tejfogazat pedig 6-9 hónapos korra fejlődik ki. A csikó 2,5-5 éves kora között váltja le a tejfogait azokra a fogakra, amik élete hátralévő részében szolgálni fogják, illetve ekkor bújik ki az a plusz 12 fog, amivel komplett lesz a képlet.

A fogak kopása

A lovak fogai folyamatosan nőnek, de nem egyenletesen kopnak. Rágás közben az állkapocs körkörösen őröl, ilyenkor a két rágófelszín egymáshoz ér és a fogak egymáson súrlódnak – ez, illetve maga a takarmány okozza a fogak kopását. Mivel a felső rágósor szélesebb, mint az alsó, a rendszerbe kódolt hiba az éles fogszélek kialakulása.

CT felvétel egy ló koponyájáról - kép forrása: Rossdales Veterinary Surgeons
CT felvétel egy ló koponyájáról – kép forrása: Rossdales Veterinary Surgeons

Így dolgozik a lófogász

Lovad fogainak ellenőrzése állatorvosi feladat. Az állatorvos bódítás után kiöblíti a ló száját, majd szájterpesztő és lámpa segítségével megtekinti, illetve meg is tapintja a fogakat, gyakran használ fogtükröt is a fogfelszínek, illetve a hátulsó fogak megtekintésére. Sőt, a lófogászatot magasan szinten űzők a szájüreg átnézésére merev endoszkópot is bevetnek, mert ezzel a legkisebb elváltozások is felfedezhetők.

Itt tegyünk egy kis kitérőt a bódítás és a szájterpesztő használata kapcsán. Arról már volt szó, hogy a lovaknak bizony sok foga van. Az sem újdonság, hogy a ló koponyája nagy (tudod: nagy a feje, búsuljon a ló ) és hogy a ló szájában a környezeti fényviszonyoktól teljesen függetlenül mindig sötét van. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy egy átlagos felnőtt, mondjuk full fejméretű ló szájába egy szintén átlagos felnőtt ember könyékig be kell, hogy nyúljon ahhoz, hogy elérje a hátsó őrlőfogakat, amiken igencsak csúnya és fájdalmas kampók szoktak kialakulni. Itt láthatsz néhány fotót a leggyakoribb problémákról >>

Bódítás, szájterpesztő és lámpa használata nélkül ezért egészen egyszerűen fizikai képtelenség valamire való szájüregi vizsgálatot végezni.

A vizsgálat után az állatorvos ha szükségesnek ítéli, elektromos fogreszelő segítségével korrigálja a fogak felszínét: eltünteti az éles széleket, a kiálló kampókat, amik megnehezítik a rágást és felsebzik a lágy részeket. Általában először az őrlőfogak korrekciója történik meg, utána kövezkezik a metszőfogak ellenőrzése, és ha szükséges, igazítása.

Fontos: rendkívül elhanyagolt fogazat esetén gyakran több kisebb korrekcióra van szükség, hiszen a ló fogaiból nem lehet egyszerre nagyobb mennyiséget lereszelni.

Ma már egyre kevesebben dolgoznak kézi reszelővel, mivel ezzel a munka sokkal nagyobb erőbefektetés, és sokkal lassabban is halad, így nagyobb macera az állatorvosnak, és több bódításban töltött idő a lónak. Az állatorvosok véleménye általában abban is egyezik, hogy kézi reszelővel egész egyszerűen nem lehet olyan minőségű korrekciót végezni, mint géppel.

A fogreszelés elvégzése után az állatorvos ismét ellenőrzi a fogfelszíneket, a fogsor záródását, illetve azt, hogy az alsó állkapocs hogyan mozog, magyarán hogy rágás során az alsó fogsor megfelelően el tud-e mozdulni a felső fogsoron. Legtöbb esetben a ló komfortérzete már másnapra jelentősen javul és nagyobb kedvvel eszik.

Fontos tudnod, hogy a lófogászat témaköre nem merül ki a fogreszelésben. Ahogy az embereknek, úgy a lovaknak is számos egyéb beavatkozást igénylő fogproblémájuk lehet, például lyukas, törött, vagy egyéb okból kihúzandó fog, fogsipoly, stb.

Régen bezzeg még a lovak foga is jobb volt…

Általános tévhit, hogy „régen” a lovaknak nem volt ilyen gondja. A fogproblémák bizony egyidősek a lovakkal. A Helsinki Egyetem kutatói például nemrégiben egy a középkorban, 1300-1500 körül élt ló maradványait tárták fel egy finnországi ásatáson. A mindössze 7 éves lónak kampós foga volt.

A „vadlovakat” sem kerülik el a fogászati problémák. Bár az egész napos legelés elvileg szépen koptatja a fogakat, egyrészt tudjuk, hogy nem minden vad vagy visszavadult lónak van lehetősége arra, hogy napi 16 órát legeljen. Illetve az anatómia gonosz kis trükkje, jelesül, hogy a felső rágósor szélesebb, mint az alsó, itt is közrejátszanak. Röviden összegezve: az a vadló, aminek fogproblémái vannak, elpusztul. Itt találsz erről egy esetismertetést >>

A kulcs a rendszeresség

A lovak korának függvényében többféle ajánlás létezik a fogellenőrzés gyakoriságát illetően. Egészséges felnőtt lovak esetében az évenkénti vizsgálat alapvetően működőképes. A lényeg a rendszeresség, és az, hogy ne mulaszd el a fogellenőrzést. Ha pedig lovadnál fogproblémára utaló tünetet tapasztalsz, akkor soron kívül is be kell iktatni egy vizsgálatot. Persze az éves ellenőrzés célja alapvetően az, hogy ezeket a gondokat megelőzd:

  • Teljesítménybeli problémák: megváltozott munkakedv, kantározási problémák, fogcsikorgatás, állítási-hajlítási problémák
  • Evési nehézségek: lassan eszik, pazarol, kiesik a takarmány a szájából, furcsán tartja a fejét rágás közben, fokozott nyálzás, emésztetlen takarmány, aprítatlan hosszú szálú széna jelenik meg a trágyában
  • Egészségügyi problémák: fájdalmas duzzanat az állkapcson, romló kondíció, kólika, egyoldali bűzös orrfolyás, bűzös lehelet

A csikók, a pónik és kislovak, illetve és az idős lovak viszont több odafigyelést igényelnek ezen a téren is. Róluk lesz szó a következő cikkben.

Köszönöm a cikk lektorálását
dr. Horti Klára lógyógyász szakállatorvosnak!

Forrás:

A Vissza az alapokhoz cikksorozat korábbi részei: