Amit lótartóként az antibiotikumokról feltétlenül tudnod kell

Egy makacs légúti fertőzés, egy elfertőződött seb – lovad bizony bármikor könnyedén begyűjthet olyan egészségügyi problémát, amire a legkézenfekvőbb és legcélravezetőbb megoldás az antibiotikum.

.

A médiából folyamatosan túlcsorduló probiotikum reklámok, a globálisan egyre nagyobb problémát jelentő multirezisztens baktériumok megjelenése és a töretlen „jaj, csak gyógyszert ne” mozgalom ellenére az antibiotikum szó a lótartók körében szerencsére korántsem vált ki akkora félelmet, mint például a szteroid. „Érdekes, hogy az antibiotikumot simán beadatják a lótartók – pedig jelenleg ez okozza a legtöbb problémát… Más gyógyszertől, legyen az vakcina, vagy szteroid, kirázza őket a hideg” – és ez csak egy állatorvosi vélemény.

De nézzük, mi az az antibiotikum, mire jó és felelős lótartóként mit kell tudnod a használatáról.

Mi fán terem az antibiotikum?

Az antibiotikumok olyan gyógyszerek, melyek a szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítják (ez az úgynevezett baktericid hatás) vagy szaporodásukat gátolják (ez pedig a bakteriosztatikus hatás), ezért bakteriális fertőzések kezelésére vagy megelőzésére használják őket úgy a humán, mint az állatgyógyászatban.

A legismertebb antibiotikum a penicillin, ami egy bizonyos penészgomba terméke, baktériumölő hatását Alexander Fleming fedezte fel 1928-ban, bár már ezt megelőzően is használtak mesterségesen előállított antibiotikumokat a bakteriális fertőzések kezelésére.

Az antibiotikumok felfedezése az orvostudomány fejlődésének egyik fontos mérföldköve. Használatukkal olyan betegségek lettek könnyedén legyőzhetőek, amelyek korábban sok ember és állat halálát okozták. Az antibiotikumok története érdekes, ezért lesz még szó róla kicsit lejjebb.

Mire használják?

Az antibiotikumokat baktériumok okozta fertőzések kezelésére és/vagy megelőzésére használják. Vírusok, gombák, paraziták okozta megbetegedések kezelésére az antibiotikum nem alkalmas. Vírusos betegségek esetén csak akkor használják, ha baktériumos társfertőzés van jelen.

TAnita Lovasboltja

Fontos tudnod, hogy az antibiotikum nem lázcsillapító és nem gyulladáscsökkentő.  Leggyakrabban a következő problémák kezelése során találkozhatsz vele:

  • légúti fertőzések
  • szemfertőzések
  • elfertőződött sebek kezelése
  • specifikus hasmenéses megbetegedések
  • fertőző betegségek kezelése

Az állatorvosnak laborvizsgálat segíthet meghatározni, hogy pontosan milyen baktériummal van dolga, és hogy az milyen hatóanyagra érzékeny.

Hogy néz ki az antibigyó?

Hasonlóan, mint más gyógyszereknek, az antibiotikumoknak is többféle megjelenési formája van. Szájon át általában por, tabletta és szirup formájában alkalmazzák, beadható injekcióként, illetve léteznek külsőleges szerek, például antibiotikumos kenőcsök és szemcseppek is.

Kockázatok és mellékhatások

Antibiotikumos kezelést csak alapos állatorvosi vizsgálat alapján, az állatorvos utasításait maradéktalanul betartva szabad végezni. Fontos, hogy az antibiotikum adagolását pontosan kell végezni, a kúra idejét be kell tartani, nem szabad abbahagyni a javulás első jeleinél.

Azt ma már a reklámoknak köszönhetően mindenki tudja, hogy az antibiotikumok nincsenek igazán jó hatással a bélflórára. Hiszen ott is baktériumok élnek, és őket szeretnénk jó egészségben megtartani… Ez különösen fontos szempont lovak esetében, ezért hidd el, az állatorvosod kétszer is meggondolja, mielőtt antibiotikumot adna. A gyógyszeres kezelés esetleges mellékhatásainak ellensúlyozására érdemes probiotikumot etetni, persze az antibiotikumhoz képest pár óra eltéréssel.

A fagyi visszanyal: nyakunkon a multirezisztens, avagy szuperbaktériumok

Mind a humán, mind az állatgyógyászatban világszinten egyre nagyobb probléma az antibiotikum-ellenállás, avagy -rezisztancia, amiről felelős lótartóként Neked is tudnod kell. Az antibiotikum-ellenállás azt jelenti, hogy egyes baktériumtörzsek ellenállnak bizonyos antibiotikumoknak, vagy akár több hatóanyagnak is. Ezeket az ellenálló baktériumokat hívják multirezisztens, vagy szuperbaktériumoknak. Miattuk egyre gyakoribb, hogy olyan kezelések, amik néhány éve még kiválóan működtek, ma már hatástalanok.

„Szeretném hangsúlyozni a lótartó és állatorvosa egyedi felelősségét. A helytelen antibiotikum-használat hosszú távon életet követelhet, mert például kezelhetetlen sebfertőzést okozhat. Az állataink esetén a túlzott antibiotikum-használat gyermekeink életét is veszélyezteti” – emeli ki dr. Korbacska-Kutasi Orsolya.

Vissza a kezdetekhez: egy kis antibigyó-történelem

Történetileg az 1910-ben bevezetett Salvarsant (ma arzfenamin) tekintik az első ismert antibiotikumnak, ami lehetővé tette a szifilisz hatékony és veszélytelen kezelését. A következő antibiotikumot 1932-ben fedezték fel és 1935-ben vezették be, 1939-ben pedig Nobel-díjat ért.

A legismertebb antibiotikumot, a penicillint 1928-ban fedezte fel Alexander Fleming. Bevezetésében az volt a fő nehézség, hogy mivel penészgombák termelik, nem lehetett kémiai módszerekkel gyártani. Mivel nehézséget okozott a megfelelő mennyiség előállítása, első bevetésére csak 1942-ben kerülhetett sor. Ezzel megkezdődött az antibiotikumok fénykora: sok különféle antibiotikumot fedeztek fel, legtöbbjük természetes anyagokon alapul. Viszont úgy tűnik, hogy ez a fénykor vészesen közelít a végéhez: a piacra kerülő új antibiotikumok száma mára évről évre csökken.

Itt az antibiotikumok korának vége?

A multirezisztens baktériumok egyre nehezebbé teszik egyes, régebben jól kezelhető betegségek gyógyítását. Ráadásul a világméretű mobilitás az antibiotikum-ellenállás terjedésének is kedvez. Gondolj csak bele, hány ló és emberek utazik napi szinten közúton, hajón, repülőn a világ különböző városai, országai és kontinensei között…

Az antibiotikum-felhasználás 65 százalékkal nőtt világszerte 2000 és 2015 között annak ellenére, hogy az antibiotikum-rezisztencia terjedése globális egészségügyi válsággal fenyeget – derült ki az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmányból, amelynek szerzői 76 országot vizsgálva készítették el a globális antibiotikum-felhasználás eddigi legátfogóbb elemzését.

A rezisztancia az állatgyógyászatban is egyre nagyobb probléma, számos szakmai szervezet (pl. BEVA, AAEP, FEEVA, OIE) folytat kampányt a felesleges antibiotikum-használat ellen és ennek jegyében rendezi meg a WHO minden év novemberében a World Antibiotic Awareness Week-et.

A videót magyar felirattal is megtekintheted itt >>

Tehát:

Antibiotikumot csak és kizárólag bakteriális hátterű betegség kezelésére az állatorvos javallata alapján használj, mégpedig:

  • az állatorvos által meghatározott készítményt
  • a meghatározott ideig
  • és adagolással

„Számos sebfertőzés vagy helyi bakteriális megbetegedés esetén nem szabad szisztémás antibiotikumot használni és sok lokális fertőzés esetén pedig a seb rendszeres tisztításával (pl. betadine, hyperol, stb) ugyanolyan gyógyulás érhető el, mint antibiotikummal és így a rezisztencia nyomás csökkenthető. Szintén – legtöbbször – hibás gyakorlat, amikor ilyen sebeket antibiotikum tartalmú folyadékkal mosnak. Ilyenkor nincs elég hatásidő, mert elfolyik és csak növeli a környezeti rezisztenciát” – hívja fel a figyelmet dr. Korbacska-Kutasi Orsolya.

Soha ne kezeld a lovadat találomra korábbi kezelésekből / más állat / más ló kezeléséből / saját betegséged után megmaradt antibiotikummal.

A megelőzés kulcsfontosságú: számos, baktériumok okozta megbetegedés az alapvető biztonsági, higiéniai és járványvédelmi óvintézkedések betartásával megelőzhető. Ezekről az óvintézkedésekről itt olvashatsz bővebben:

Köszönöm a lektorálást dr. Joó Kingának
és dr. Korbacska-Kutasi Orsolyának!

Forrás:

  • The Horse
  • Horsetalk
  • Wikipédia
  • Házipatika.com

A Vissza az alapokhoz cikksorozat korábbi részei: