A földet evő bölcs lovak legendája

Számos, a „természetet”, a lovak „természetes” életmódját és „a vadlovakat” övező tévhitről hullott le a lepel az elmúlt időszakban itt a Racionál Horsemanshipen. Utolsóként egy olyan városi legenda maradt, amit még ma is gyakran említenek tényként a lótartók: ez pedig a földet evő bölcs lovak legendája.

.

Úgy a szabadon élő, mint a háziasított lovaknál megfigyelhető, hogy olykor furcsa dolgokat esznek meg vagy nyalogatnak. Ezek közül a föld és a lótrágya fogyasztása, illetve különféle (gyakran fém tárgyak) nyalogatása a leggyakoribb. A lovasok között pedig gyakran elhangzik: „jaj, a lovam nyalogatja a földet, biztosan vitaminhiánya van”.

TAnita Lovasboltja

És persze „a vadlovak” illetve „a természet” misztikumát ebbe a megfigyelésbe is sokan beleszövik, mondván, hogy a ló ösztönösen tudja, mire van szüksége. Feltételezik tehát, hogy ha vitamin- vagy ásványi anyag hiánya van, esetleg beteg, a ló a természetben ösztönösen megy és megkeresi, amire szüksége van. Nos, itt időzzünk el egy kicsit. Ha elővesszük a józan paraszti eszünket, mennyiben tűnik reálisnak a következő kis történet?

Ráró a hétéves angol telivér vagy Szilaj a szintén hétéves musztáng kanca (kinek-kinek tetszése szerint) egy reggel felébred és azt mondja magának: „Ma annyira szelénhiányosnak érzem magam. Megyek és keresek egy kis szelént.” Majd lehajtja a fejét, hogy kielemezze a talaj összetételét, beleszippant, esetleg belenyal a porba, a vakondtúrásokba, majd ahol megérzi a kellő mennyiségű szelént, ott gyorsan harap kettőt, hogy így bevigye, amire szüksége van, majd elégedetten legelészik tovább.

Nos, amennyiben ez így lenne, a lovak használati köre jelentősen bővülne, hiszen a szarvasgomba felkutatásától kezdve az olajmezők és egyéb ásványkincsek feltárásáig rendkívül sok feladatuk lenne.

Az, hogy a lovak így pótolják a hiányzó ásványi anyagokat, egy legenda még abból az időszakból, amikor még a mainál sokkal kevesebbet tudtunk a lovak emésztéséről és takarmányozásáról.

De hogy ne csak a saját képzelőerőnkre és Racionál Horsemanshipen Horszmensipen mindenkitől megkövetelt a józan paraszti észre támaszkodjunk, érdemes belepillantani a vonatkozó kutatásokba is.

A földevés jelenségét tudományosan és nem túl meglepően geophagiának nevezik. Háziasított és szabadon élő lovaknál egyaránt megfigyelték. A legtöbb eddigi kutatás szerint a geophagiának különösebb funkciója nincs, inkább egy rossz szokásként definiálható, a hátterében pedig különféle okok állhatnak:

  • A geophagiát okozhatja az unalom.
  • Előfordul, hogy a lovak ott eszik a földet, ahol korábban a nyalósójuk volt. A nyalósó ugyanis a nedvesség hatására belemosódik a környező talajba is.
  • A földevés utalhat gyomorfekélyre.
  • Vannak arra vonatkozó utalások, hogy a méneknél gyakrabban fordul elő a földevés, mint kancáknál vagy herélteknél, de erre vonatkozó pontos kutatások nincsenek.
  • A geophagia egyedfüggő: a ló egyéni ízlése és preferenciája befolyásolja. Egy adott ménesben, ahol az összes ló ugyanazt a takarmányt kapja, ugyanazon a legelőn legelnek, lehet olyan ló, aki földet eszik, miközben a többiek legelésznek.
  • A szabadon élő lovaknál előfordul, hogy lenyalogatják egymásról a kiizzadt sót (pl. a namíb vadlovak).

Egy 2001-es ausztrál tanulmányban 13 olyan terület talaját elemezték, ahol a lovak földet ettek. Itt azt találták, hogy ezek a talajok több vasat és rezet tartalmaztak, mint a kontrollként vizsgált talajminták. Ez arra utal, hogy ezen nyomelemek vonzóbbá tehetik a lovak számára a föld fogyasztását, de a biztos következtetések levonásához további kutatások szükségesek.

Más kutatások viszont arra jutottak, hogy sem a lovak által elfogyasztott, sem a kontroll talajminták nem mutattak túl sok hasonlóságot, összetételük általában változó volt.

Tovább árnyalja a képet, hogy kiegyensúlyozott takarmányozás, só és ásványi anyag fogyasztás mellett is megfigyeltek olyan háziasított lovakat, akik földet ettek.

Dr. Kutasi Orsolya a témával kapcsolatban a következőket emelte ki: az abnormális evés, pl. földevés más fajokban utalhat bizonyos ásványianyag hiányra, lovakban időnként összefüggésbe hozzák foszfáthiánnyal, de a legtöbb tudományos anyag alapján lovak esetében a földevés simán abnormális viselkedés, semmi több, és nem pótol semmilyen hiányt. Ha túl sok föld vagy homok jut be a ló bélrendszerébe, az homokkólikát okozhat.

Tehát:

  • Lótartóként fontos tudnod, hogy a föld fogyasztása kis mennyiségben nem probléma, de nagyobb mennyiségben komoly gondot, például hasmenést vagy homokkólikát okozhat.
  • Az állatorvosok és vonatkozó szakcikkek egybehangzó tanácsa, hogy ha lovad földet fogyaszt, gondold át takarmányozását és tartási körülményeit:
    • Vajon megkap minden szükséges tápanyagot?
    • Nem unatkozik?
    • Ha lovad egészséges, takarmányozása és tartási körülményei rendben vannak, akkor valószínűleg az unalom okozza a jelenséget.
    • Ha lovad takarmányozása nincs rendben, ne várd, hogy föld fogyasztásával majd saját maga megoldja a problémát.

A földevés, vagyis geophagia háttere tehát még nem teljesen tisztázott, mindenesetre sokszínűbb, bonyolultabb és kevésbé misztikus, mint azt a legtöbb lótartó hiszi. A lovak nem rendelkeznek sem szuperképességekkel, sem a bölcsek kövével, így ha furcsa vagy abnormális viselkedést látsz, jobb annak értelmezése során megmaradni a racionalitások talaján, illetve megkérdezned állatorvosodat.

Forrás:

Fotók: Pixabay

Kapcsolódó írásaim:

Az egészséges pata a természet ajándéka? >>

A vadlovak egészsége >>

A vadlovak patája >>

Mennyi az annyi, avagy: mennyit mozognak a vadlovak? >>

Mi fán teremnek a vadlovak? >>

Mi az a “természetes”? >>

Patkó: a modern lósors átka? >>