Terina patkótlanításának története

Mivel időről időre könnyfakasztó sikersztoriként és egy új élet, egy új út kezdeteként bemutatott történeteket olvasok lovak patkótlanításáról, gondoltam, bizonyára a mi sztorink is lesz legalább ennyire érdekes. Monitorra vetettem hát Terina patkótlanításának történetét.

.

Egyszer volt, hol nem volt, sokat töprengtünk rajta, de egy ősszel úgy döntöttünk, nincs mit szépíteni a dolgon és felesleges halogatni. Terina jócskán elmúlt 20 éves, hetente maximum egyszer visszük ki egy kis lötyögésre, felesleges, hogy patkóval álldogáljon itthon.

Megvitattam a dolgot patkolókovácsunkkal is, aki egyetértett abban, hogy valószínűleg eljött az öreglány patkótlanításának ideje. Így a legközelebbi találkozáskor, amikor ráadásul várható volt, hogy a talaj még jó ideig puha marad, végleg eltávolította Terina patkóit, a körmölésnél pedig egy kicsivel több szarut hagyott meg.

Terina 2015 őszén
Terina 2015 őszén

Terina pedig azóta is pontosan olyan boldogan él, mint annak előtte. De mivel ebben a témában őnagysága a legilletékesebb, ezért természetesen őt is megkértem, hogy mondja el a véleményét*:

Ha a történetben némi iróniát érzel, az nem a véletlen műve. 😉 Ez a kis sztori egy évek óta érlelődő témahalmaz felütése, amiből az utóbbi hetek-hónapok eseményeinek következtében egy kis sorozat állt össze. A következő hetekben kicsit körbejárom a “természetes” problémakört, inkluzíve természetesség, vadlovak, patkó, ésatöbbi. Könnyen meglehet, hogy egy kicsit olyan megközelítésből is bemutatok egyes témákat, amiről máshol még nem nagyon olvastál.

*Terina kizárólag a felvétel idejére volt a bokszba zárva,
lovaim a boksz és a karám között szabadon mozoghatnak.

Kapcsolódó írásaim:

Patkó: a modern lósors átka? >>

Mi az a “természetes”? >>

A legnagyobb konkurenciánk a tudatlanság >>