Már-már ciki, hogy ilyen ritkán járok lovasboltba

Terina-patahari250Rá kellett döbbennem, hogy szégyenletesen ritkán járok lovasboltba. Még úgy egy-két éve rendszeres vendég voltam (bár már akkor sem az én költéseim tartották fenn az ágazatot), de időről-időre betértem, hogy úgy negyedévente beszerezzek egy új szénahálót, és félévente egy pár új pataharangot. Nos, egy ideje ezt mintha elvágták volna. Na nem mintha lemondtam volna ezen két életmentő lovas praktika használatáról. Csupán találtam a korábbinál sokkal, de sokkal jobb megoldást.

.

Szénaháló? Csináld magad!

Pár hónappal a Racionál Horsemanship Horszmensip indítása előtt lett tele a hóbakancsom a lovasboltokban kapható szénahálókkal. Mert nem csak hogy néhány hónap alatt tönkrementek, de ez idő tájt egyszerűen képtelen voltam megfelelő méretű hálót vásárolni. Mintha összeesküdtek volna ellenünk a gyártók, csak aprócska hálókat találtam, melyek láttán egy átlagos ló is (de Romeo mindenképpen) sokkot kapott és ha tehette volna, azonnal tárcsázza az állatvédők telefonszámát. Az éjszakai szénaadagja ugyanis csak két ilyen hálóba fért bele.

Elhasználódott szénahálók
Elhasználódott szénahálók

Néhány hónap alatt sok pénzt és időt fecséreltem el arra, hogy újra normális szénahálót próbáljak beszerezni – hiába. Ekkor döntöttem úgy, hogy elég volt a felesleges pénzköltésből, meg a keresgélésből, én magam fogok szénahálót készíteni. És nem bántam meg! Néhány (oké, rendben, elsőre talán megdöbbentően sok) ezer forint és néhány óra munka befektetésével sok gondtól megkíméltem magamat. A 2015 első hónapjaiban elkészített szénahálóim ugyanis még most is tartanak.

Saját készítésű szénahálóim első alkalommal bevetésen
Saját készítésű szénahálóim első alkalommal bevetésen

A kisebbik hálóhoz felhasznált Decathlonos hegymászózsinórra kb. 4000 Ft-ot költöttem, míg a nagy hálóhoz felhasznált kötélre 7000 Ft-ot. A szükséges karikákat régebbi szénahálókból operáltam ki. Itt pedig megnézheted, hogy a háló maga hogyan készült: Így készül a szénaháló >>

Míg egy bolti szénaháló 2-3 hónap után már kiszálazódik, elszakad, de a karikái is gyakran kinyílnak, tehát a hálókat folyamatosan javítgatni kell, addig az én saját készítésű hálóimmal soha semmi gond nem volt. Már több mint egy éve állják a strapát. Pedig folyamatos, napi használatban vannak, és lovaim sem kímélik őket. Így tehát nem kevés megelégedéssel könyvelhettem el, hogy mind a befektetett idő, mind a befektetett pénz bőségesen megtérült.

Ha tehát Te is gyakran használsz szénahálót és szívesen pepecselsz ilyesmivel, érdemes készítsd el inkább magad.

Extrém pataharang-teszt

Mindennapjaink másik sarkalatos pontja a pataharang, ami nélkül egy lépést sem teszünk.

Terina 2015 májusa óta mind a négy lábán pataharangot visel a nap 24 órájában. Mivel ugyanis őnagysága narkolepsziás, ha elszundikál, előfordul, hogy rogyadozik, vagy nemes egyszerűséggel összeesik. Ennek káros – és igencsak költséges – mellékhatásai leggyakrabban a csüdjein jelentkeztek kisebb-nagyobb sérülések formájában. Ezek elkerülésében segít a négy, fordítva felhelyezett pataharang.

Terina 2015 nyarán
Terina 2015 nyarán

Romeon pedig lovagláshoz és legeltetéshez szükséges a pataharang, hogy a patkói a helyükön maradjanak. Tehát amikor a pataharangok nem épp Terina lábain pompáznak, akkor Romeon vannak használatban. A költséghatékonyság jegyében ugyanis nem vásároltam egy harmadik pár pataharangot is, ha egy kis ügyeskedéssel két pár is elég.

Korábban pataharangból is elhasználtunk évi két-három párat, pedig akkor még csak Romeo hordta őket. Egyrészt mert elhasználódtak, másrészt mert Romeo maga is aktívan rásegített olykor a természetes amortizációra. A két-három pár is azért volt csak ennyi, mert amíg csak lehetett, igyekeztem javítgatni őket varrással, ragasztással és mindenféle praktikával.

Amikor pedig vásárlásra került a sor, mindig a funkció, a praktikum, a minőség és az ár-érték arány volt a döntő. Sosem játszott a csillám, a strassz, a báránybőr, a szín, a márka, mert leginkább az volt a fontos, hogy praktikus, tartós és lehetőleg ne túl drága cuccokat használjunk.

Terina ugyanazokkal a pataharangokkal 2016 májusában
Terina ugyanazokkal a pataharangokkal 2016 májusában

Legutóbbi pataharang-vásárlásom olyan jól sikerült, hogy az már magában is megér egy misét. A jelenleg használt két pár egyszerű Decathlonos neoprén pataharangot 2015-ben vettem. Az egyik párat február, a másik párat pedig május környékén. 2015 májusa óta pedig folyamatosan, az év mind a 365 napján, a nap 24 órájában használatban vannak vagy Terinán, vagy Romeon. És tökéletesen tartanak.

A tépőzárak továbbra is tartanak, és a pataharangokon az ilyen időtávon természetesnek tekinthető elhasználódáson és némi kopáson kívül más elváltozás nincs. Ehhez még érdemes figyelembe venni, hogy mivel szeretem a gyors és praktikus megoldásokat (és mivel mindig idő szűkében vagyok), a pataharangokat nem épp kíméletes módon mosógépben szoktam mosni.

A konstrukció emellett maximálisan lóbarát, ugyanis Terina lábait szerencsére nem dörzsöli ki a folyamatos pataharang-viselés.

Nem tudom, hogy valaha átesett-e pataharang ehhez hasonló extrém és hosszú távú tesztelésen. De az az egy biztos, hogy ez a modell kiválóan helytállt a Racionál Horsemanship Horszmensip tesztjén. És kíváncsian várom, hogy vajon meddig bírják még. 🙂

Jó ha tudod

A fent leírtak az én lótartási szokásaimat tükrözik és az én rendkívül speciális igényű lovaimmal való mindennapos együttélés során szerzett saját tapasztalataim alapján születtek. A cikk NEM szponzorált tartalom.

Üdv: Dorottya, Racionál Horsemanship Horszmensip

Kapcsolódó írásaim:

Így készül a szénaháló >>

A nagy pataharang-teszt >>

Terina és a multifunkciós pataharang >>

Ki nevel a végén, avagy Romeo és a pataharang >>