Ej, mi a kő, Romeo kend?!

ejmiako250Jelentem, nem készültem… Alaposan összejött nekünk ez a hét, így lógyógyászati, vagy lótartási érdekességek és tippek helyett most csak egy kis szösszenetet vetettem papírra azon hihetetlen események sorából, amiket lovaim képesek és hajlamosak produkálni.

.

Szóval az úgy volt, hogy április elején hogy Romeo jobb első patájának pártaszélén egy kis dudorra lettem figyelmes. Nézegettem, nyomogattam, kapargattam, de semmi érdemlegeset nem tudtam megállapítani, azon kívül, hogy kőkemény. Megnézve a korábbi fotókat, biztos lehettem benne, hogy néhány hete még nem volt ott.

Gyorsan el is küldtem a képeket kedvenc Lócipészünknek, aki sérülésre gyanakodott, de azt mondta, aggodalomra semmi ok.

ejmiako

A pukli nem tágított, talán egy kicsit nőtt is, és szépen haladt lefelé, ahogy nőtt a szaru. De tényleg kőkemény volt. Macerálni persze nem mertem, majd a patkoláskor megnézzük, mi is a helyzet vele, gondoltam.

Hétfőn a patkolásnál jött a meglepetés: a pukli egy körülbelül fél centiméter átmérőjű gömbölyű kis kavicsot rejtett, ami fogalmam sincs, mikor és mi módon került a lovam lábába…

De ennyi baj legyen. 🙂

Legközelebb talán sorra veszem, miként esett, hogy Dr. Túri Árpád, a Dunaföldvári Állatkórház vezető főorvosa személyesen mesélt kalandjáról a szibériai tigrisekkel. Vagy arról, hogyan köszöntött be Terina étkezésébe a reformkonyha.

Kapcsolódó írásaim:

Derült égből lógyógy cikkek >>

És a bibikirálynő ismét: Terina >>

Lovaim és a pszichológiai hadviselés >>